Kereskedelem
A kereskedelmi szektort sújtó szabályozói és makrogazdasági kihívásokról adott átfogó képet Dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Véleménye szerint a kereskedelmi szektor jövedelmezőségi és beruházási mélypontja közvetlen veszélyt jelent a kertészeti beszállítókra is.
A főtitkár kiemelte, hogy miközben a Szép-kártya élelmiszerre való felhasználása vagy a nyugdíjas utalványok élénkítették a forgalmat, a szektort számos strukturális teher sújtja. A „Plázastop” és a TÉKA (Településrendezési és Építészeti Követelmények Alapszabályzata) bonyolult engedélyeztetési eljárásai gátolják az új egységek nyitását.
A piacot egyensúlytalanság jellemzi, a szabályozás sokszor épp azokat hozza helyzetbe, akik már eleve előnyben vannak. További nehezító körülmény az árrésstop. A 2025 márciusában bevezetett, majd 30 termékre (köztük a burgonyára, fokhagymára és több gyümölcsre) kiterjesztett árrésstop nem hozott fogyasztásnövekedést, ehelyett szétzilálta a hagyományos szállítói-vevői kapcsolatokat.
Az emberek a bizonytalanság miatt inkább tartalékolnak, mintsem fogyasztanak, a lakosság pénzügyi megtakarításai megduplázódtak, elérik a 100 milliárd forintot.
A kisboltok válságban vannak, naponta átlagosan 9 üzlet zár be Magyarországon. A folyamat nemcsak a kistelepüléseket, hanem a fővárost is érinti. Különösen fájdalmas a zöldség-gyümölcs kisboltok eltűnése, mivel a kistelepüléselen az ellátás biztonsága is kockán forog. Ha a kereskedőnek nem megy, a zöldség-gyümölcs termelőnek sem fog – figyelmeztetett a főtitkár.
Kozák Tamás szerint tarthatatlan állapot alakult ki, a termelői árak növekedési üteme utolérte (gyümölcsök esetén meg is haladta) a fogyasztói árakét. A megoldás nem a különadókban és az adminisztratív korlátokban, hanem az ellátási lánc szereplőinek közös gondolkodásában és a források fejlesztésre fordításában lenne. Ha a szektor elvont adóit korszerűsítésre lehetne költeni, a magyar kertészet ismét versenyképes pályára állhatna.
