0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. március 7.

Vendég vagy beköltöző – mindkettőt várják

Meghívást kaptunk Jászkara­­jenőre azzal a nem titkolt céllal, hogy megtudjuk, milyen kellemes az élet ezen a Pest vármegyei településen.

Nem ünnepnapra hívtak, hogy elkápráztassanak, egy egyszerű kedden érkeztünk, egy kicsit szomorkás késő őszi reggelen, szemerkélő esőben. De bármikor visszamennénk.

A polgármesteri hivatal előtt találkoztunk Farkas Imre tanyagondnokkal, az ötletgazdával, aki azért hívott meg bennünket, mert lapunkban a kedvenc cikkei azok, amelyekben egy-egy gazdaságot, kis üzemet mutatunk be. Imre egész nap segítségünkre volt a falu megismerésében. Először Palya István polgármestert látogattuk meg, aki reggelivel várt és közben személyes példákkal fűszerezve mesélt a település múltjáról, jelenéről.

Az ide érkező „kirajzottak” 5-15 holdat vásárolhattak meg a pusztán, amikor a többi, lakosságában gyarapodó településen nem volt már föld a gazdálkodáshoz.

– Nekem is, anyai és apai ágon mindenki Jászalsószentgyörgyről jött ide – mesélte a polgármester, aki maga is mezőgazdasági termelő, egyebek mellett földimogyoró-termesztéssel foglalkozik, és méretes háztáji gazdasága is van.

A falu dolgos népének köszönhetően az alapítást követő 3 éven belül már nemcsak az iskola, hanem a templom is állt. A település töretlenül fejlődött, ám a II. világháború és a téeszszervezés miatt ez megtorpant, egyre szűkültek a munkalehetőségek, az emberek elvándoroltak, és ezen a rendszerváltás sem változtatott.

– Öt éve sikerült stabilizálni a helyzetet, de addigra a lakosság létszáma már a korábbi felére esett vissza, ráadásul főként a fiatalok hagyták itt a falut – mondta Palya István –, sajnos a dolgos népek is elkényelmesedtek. Ma már talán, ha három-négy háznál van háztáji, a kertekben is csak fű nő. Persze, értem én, hogy a közeli nagyáruházban könnyebb megvenni mindent, de mi itt igyekszünk segíteni azokat, akik úgy gondolják, háztáji gazdálkodásba fognak, egyebek mellett a fogyasztói tudatosság növelésével.

Furcsa mód itt nem működnek azok a programok, amelyek más településeken népszerűek: a tavaszi palánta-, illetve vetőmagakciók, a legszebb konyhakertek díjazása. Ezért a gyerekeket célozták meg: zajlik az egyeztetés az iskolával, hogy milyen módok taníthatnák meg a gyerekeket kertészkedni, amihez a település kertet, gyümölcsöst is biztosít, illetve idén az óvodában is tervezik beindítani a programot.

Közfoglalkoztatás

Paprikaüzem: mosó, szárító, daráló , Fotó: Csatlós Norbert

A település önkormányzata már évek óta szervezi a helyi hosszabb időtartamú közfoglalkoztatást, és több mintaprogramban is részt vettek, a települési konyhakert termése az önkormányzati konyhára kerül, de a kazánokhoz a faaprítékot is így állítják elő. Az önkormányzat legújabb büszkesége a fűszerpaprika-üzem, amely­hez már a tanyagondnok vitt el bennünket.

Magát a fűszerpaprika-termesztést 2016–2017-ben kezdték a Belügyminisztérium közmunkaprogramja keretében.

Az évek során aztán a növény termesztéséhez, betakarításához megvásárolták a teljes gépsort, mintha csak egy kis gazdaságban lennének, de azért továbbra is szükség van a dolgos kezekre is, legyen szó kapálásról vagy a termés szárítás előtti válogatásáról.
Paprikaüzem: mosó, szárító, daráló , Fotó: Csatlós Norbert

Ma pedig már működik a paprikamalom is, vagyis őrölt fűszerpaprikát állítanak elő, amivel árban nem tudnak a kínai vagy brazil paprikával versenyezni, minőségben azonban igen. Nem véletlen, hogy a fűszerkereskedők előszeretettel veszik feljavítani az importot. Ha pedig valaki „tisztán” használja, elég csak az egyharmadát használnia a boltban kapható fűszerpaprikához képest.

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: