0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. március 8.

Vendég vagy beköltöző – mindkettőt várják

Meghívást kaptunk Jászkara­­jenőre azzal a nem titkolt céllal, hogy megtudjuk, milyen kellemes az élet ezen a Pest vármegyei településen.

Lovarda

A fogathajtók számára nem ismeretlen település Jászkarajenő, hisz ősszel „A” és „B” kategóriás fogathajtó OB-döntő versenyt rendeznek itt kettes- és négyesfogat szakágban. De a környéken népszerűek az egyéb lovassportok is, így a vállalkozó szellemű önkormányzat számára természetes volt, hogy a négyévszakos kihasználtság érdekében a fogathajtó akadályok mellé 2019–2021-ben egy héthektáros területre lovardát építsen.

Ahogy a szórólapjukon fogalmaznak, a település lovas hagyományai Mária Terézia idejéig, a jász lovaskatonákig nyúlnak vissza.

Lovasoktatás a fedeles lovardában , Fotó: Csatlós Norbert

Míg besétáltunk, Farkas Imre elmesélte, hogy a 245 millió forintért épített fedeles lovardát amolyan multifunkciós csarnokként hasznosítják, ahol a lovas-, illetve iskolai lovászoktatás megfér az ünnepi vásárokkal. Büszkék arra, hogy a ceglédi Török János Református Oktatási Központ mezőgazdasági képzésén belül a lovászok gyakorlati képzése itt történik.

Miközben a lovásztanulók a díjlovaglás alapjait tanulták, edzőjüket, Túri Tibort a lovarda működéséről, illetve a lovasoktatásról kérdeztük.

Elmondta, hogy a 15-20-as lóállományban magyar félvérek, Furioso-North Starok, kisbéri félvérek vannak, illetve magyar hidegvérűket is tartanak. Míg előbbi fajták a lovasoktatásban vesznek részt, a hidegvérűek fogatok elé vannak befogva.
Túri Tibor , Fotó: Csatlós Norbert

– Szénát, lucernát és abraktakarmányokat, árpát, kukoricát, zabot etetünk. Az abraktakarmányt az önkormányzat a saját földjein megtermeli, a kaszáló is fedezi a szükségletek egy részét. A lovarda hét hektárja pedig legelőterület – mondta el Túri Tibor.

A lovarda a Covid-­járvány óta amolyan állatsimogatóként, mini állatkertként is működik, ahol kecskékkel, malacokkal kerülhetnek kapcsolatba az idelátogatók – címlapképünk is itt készült.

Tanyagazdaság

A malacfotók elkészülte után Farkas Imre egy hamisítatlan tanyasi gazdaságba vitt el bennünket. Útközben elmesélte, hogy egyre többen vásárolnak a falu határában tanyát maguknak, ám sajnos ezek a vevők holland nyugdíjasok, akiknek eszükben sincs gazdálkodni, pedig ezek a tanyák mindig is egy-egy paraszti gazdaság központjai voltak.

Ahogy egy tanya ad otthont Csáki István gazdaságának is.
Csáki István a tanya szerelmese , Fotó: Csatlós Norbert

– Óvodáskorom óta foglalkozom állattartással, hisz a szüleim is a mai napig gazdálkodók. Az állatok, a gazdaság szeretete belém ivódott, ezt csináltam világ életemben és ezt is tanultam. A Török János Szakképző Iskolába jártam, majd elvégeztem egy ezüst- és egy aranykalászos gazdatanfolyamot is, emellett inszeminátor is vagyok. Kezdetben otthon főként birkáim voltak, meg hízóbikák, anyakocák és malacok. 2020-ban átkerültem ide, Jászkarajenőre, akkor lett egy gerincsérvem, a porckorong levált. Az akkori 170 anyabirkából és szaporulatából álló nyájam gondozásában egy darabig a szomszédom kisegített, ám az állapotom miatt nem bírtam a juhászkodást, az állományt felszámoltam. De nem bírtam és most sem bírok jószág nélkül élni, így fejős marhára váltottam.

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: