Ennek egyik formája pedig az, ha a tavasz közeledtével kijelölünk egy napot, amikor felhívjuk a figyelmet arra, hogy: beporzók nélkül nincs élet!

A bevezetőben említett eszmefuttatás ötletgazdája az ELTE Természettudományi Karának egyik hallgatója és oktatója. Hála nekik, az elmúlt években március 10-én egyre nagyobb figyelmet kaptak a beporzók mind politikai, jogalkotói szinten és mind a lakosság körében. Az Európai Unió közös agrárpolitikájában is megjelentek azok a kedvező változások, melyek kiemelt figyelmet fordítanak a beporzókra és védelmükre. De miért érdemlik meg a beporzók e figyelmet?

A megporzás vagy beporzás a virágos vagy magvas növények szaporodásának az a mozzanata, melynek során a hímivarsejteket tartalmazó virágpor a nyitvatermők esetében közvetlenül a magkezdeményre, a zárvatermők virágaiban pedig először a termő bibe részére kerül. A virágos növények legnagyobb része, a hazai fajoknak kb. 82 százaléka állatok közvetítésével porozódik meg.

A rovarok közt a méhek a legfontosabb képviselői a beporzóknak. A Földön létező több mint 20 000 méhfajból hazánkban mintegy 700 méhfaj van jelen. Legismertebbek a méhészek által tartott nyugat-európai mézelő méhek, vagy ahogy sokan nevezik őket, a házi méhek. A Méhek napja egyfajta tisztelgés is a világ és a hazai beporzók munkája előtt.

Rengeteg faj segít

Érdemes – a teljesség igénye nélkül – felsorolni azokat a fajokat, amelyek hazánkban részt vesznek a beporzásban. A beporzó darazsak rendszerint magányosan élnek, közülük talán a fügedarázs a legismertebb. A legkorábbi őskori beporzók bogarak voltak, nagyjából 150 millió évvel ezelőtt kezdték beporzási munkájukat, és folytatják még napjainkban is. A tőlük függő virágok gyakran erős illatúak (esetleg büdös szagot árasztóak). A legyek között is számos beporzó fajt találunk. A zengőlegyeket 6000 faj képviseli a világban, ebből mintegy 800 megtalálható Európában, Magyarországon pedig 390-et ismerünk. Megjelenésük változatos, sokszor méh- vagy darázsutánzók. Nektárt és virágport fogyasztanak, rövid nyelvük van, ezért az ernyős virágzatú növényeket részesítik előnyben. A hangyák között is találunk beporzó munkát végző fajokat, bár kétségtelen, hogy ezek meglehetősen ritkák.

Többféle és más növényeket látogatnak, mint nappali társaik. Ezek között lehetnek olyan növények is, amelyeket nappali beporzók egyáltalán nem látogatnak. A virágport a toruk hasi oldalán gyűjtik össze, így sokkal hatékonyabb a gondoskodó tevékenységük. A szúnyogok inkább csak érdekességképpen vannak a beporzók listáján, jelentős szerepük nincs a beporzásban. Életmódjukból adódóan porozhatják be a növényeket, vagyis mivel a hímek egész életükben, a nőstények pedig a párzásig növényi nedvekkel, elsősorban nektárral táplálkoznak, óhatatlanul is tapad a testükre némi virágpor, amelyet aztán elszállítanak a rendeltetési helyére. A beporzók legjelentősebb csoportját azonban a méhek alkotják. Rengeteg fajuk tartozik a magányos méhek közé. Testüket dús szőrzet fedi, ez teszi alkalmassá őket a virágpor szállítására, mellyel a leghatékonyabb beporzókká tudtak válni.

Beporzóink munkájának sokkal több eredménye van, mint azt gondolnánk.

Ugyanakkor ne felejtsük ki a felsorolásból a mézet sem! A beporzók jelenlétének köszönhető a madárdal és a virágillat is. Világszerte csaknem évi 150 milliárd euróra becsülik a vad rovarok által végzett beporzó munka értékét. Mi történne, ha nem végzik majd el ezt a munkát? Összeomlana az élet a Földön! A figyelmünkre tehát szükségük van.

Mit tehetünk?

Ültessünk minél több olyan növényt kertünkbe, környezetünkbe, melyek táplálékforrást biztosítanak a beporzóknak. Ezek közé tartozik a fák közül a szelídgesztenye, a hársak, a kínai mézesfa, a japánakác, a bugás csörgőfa; a cserjék közül egyebek közt a nyári orgona, a kékszakáll, a sudárzsálya; az évelő kasvirág, levendula, szarkaláb, csillagfürt, veronika, valamint gyógy- és fűszernövények közül a menta, oregánó, zsálya, izsóp, ánizsizsóp.

A forró, száraz nyári időszakban létesítsünk itatókat a számukra – nedvesen tartott mohás, kavicsos kertrészletek is megfelelőek e célra. Telepítsünk rovarhotelt. Támogassuk a legnagyobb mennyiségben előforduló beporzók, a mézelő méheket tartó méhészek munkáját, aminek legegyszerűbb és számunkra is leghasznosabb módja az, ha mézszükségletünket a környékbeli méhésztől szerezzük be.