Mint mondta, könnyítéseket is vittek a rendszerbe, így a beruházási műveletekhez igényelhető 25 százalékos előleget mostantól önerő-igazolás nélkül, azonnal le lehet hívni.

Az önerőnek persze a végére meg kell lennie – tette hozzá. A gazdálkodók ugyanakkor 2026-ban gyors döntésekre számíthatnak, hiszen a cél az, hogy a 2024-ben és 2025-ben benyújtott pályázatok elbírálását idén nyárig lezárják.

Megújulás minden szinten

Az idén egyértelműen az állattartás és az öntözésfejlesztés lesz a középpontban – jelentette ki. Az év eleje ugyanakkor a megújulásról szól: újra megnyíltak a lehetőségek a fiatal gazdák és a gazdaságátadás előtt, de az erdőtelepítés és a környezetvédelmi vállalások támogatása is folyamatos. A fagykárt szenvedett ültetvények cseréjére külön forrást biztosítunk, február közepétől pedig a vizes élőhelyek kialakítására is lehet pályázni – hiszen a vízmegtartás közös érdek. Támogatják az agrárszakképzési centrumok megújulását, folytatódhatnak a zártkerti fejlesztések, és ami sokaknak fontos: ismét elérhető a mezőgazdasági kisüzemek támogatása is – sorolta.

Előadásában az államtitkár a veszélyeket is megemlítette: az Európai Bizottság következő ciklusra vonatkozó javaslata drasztikusan, uniós szinten több mint 20 százalékkal vágná meg az agrárbüdzsét. Magyarország esetében ez még súlyosabb: közel 25 százalékos forráscsökkenést jelentene a 2028-2034 közötti időszakban, amit a magyar agrárkormányzat nem fogad el.

Hubai Imre beszélt az elmúlt év „szinte biblikus csapásairól”, amelyek közül az időjárás okozta károk kompenzálása e hónap közepén kezdődik meg. Jó hírként közölte, hogy a forrásokat megemelték, 28,4 milliárd forint helyett 46,5 milliárd forint áll rendelkezésre.

– jelentette be.

Mindezekkel együtt 2026 a meginduló beruházásokkal az építkezés éve lesz a magyar agráriumban, a fejlesztések befejezése után pedig elindul a termelés időszaka. A rendelkezésre álló történelmi források felhasználásával a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar 2030-ra Európa dobogósa lesz. A magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszeresére nőhet az évtized végére. Az évtized elején még 10 milliárd euró körüli export 2030-ig meghaladhatja a 16 milliárd eurót is.

Szűkülő gabonapiaci finanszírozás

A konferencián egyebek mellett több gabonapiaci szereplő részvételével „kitárgyalták” a Bászna-ügy következményeit is, a kis szereplők kártalanításától a bizalomvesztés kérdéséig. Abban a kérdésben, hogy rendszerszintű-e a probléma, megoszlottak a vélemények. A többiekkel ellentétben Berkes Gábor, a Cargill Magyarország elnök-vezérigazgatója mondta azt, hogy tapasztalatai szerint igen, még ha nem is Magyarországon, hanem a régióban, Romániában és Bulgáriában. Ez viszont mindenképpen óvatosságra int Magyarországon is, és itt is mindenkinek sokkal nagyobb figyelmet kell fordítania arra, hogy hol tárolja az árut, kinek mit fizet ki, kinek mit ad el. Szerinte pedig a finanszírozás mindenképpen szűkülni fog.