Dr. Gergácz Zoltán (a Magyar Mezőgazdaság Direkt műsorának elkészítése időpontjában, február 24.-én még a Kányai Mezőgazdasági cégcsoport igazgatóságának elnöke) szerint a 2026 eleji csapadékos időszak javította a talajok vízellátottságát, ami kedvezőbb kiinduló helyzetet teremt az őszi vetések számára.

Csapadékszegény évek

A Somogy vármegyei, mintegy 7000 hektáron gazdálkodó vállalat tapasztalatai szerint 2025-ben mindössze 460 milliméter csapadék hullott, ami az elmúlt tíz év legalacsonyabb értéke volt. Az őszi vetések jelentős részét porba kellett elvégezni, ami visszafogta a növények kezdeti fejlődését, sőt egyes repcetáblákat újra is kellett vetni.

A tél fordulatot hozott: januárban és februárban a csapadék elérte a harmincéves átlagot, sőt háromszor annyi eső esett, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban. Ennek köszönhetően a talaj felső, mintegy 50 centiméteres rétege sok helyen teljesen feltöltődött vízzel.

Az őszi kalászosok jelenleg még nyugalmi állapotban vannak, így a csapadék hatása csak később lesz teljes mértékben látható. A szakember szerint azonban a jelenlegi vízkészlet elegendő lehet ahhoz, hogy a növények a virágzásig megfelelően fejlődjenek. Ha a tápanyagellátás és a tavaszi időjárás is kedvező marad, akár jó termés is várható.

A szakember az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a regeneratív gazdálkodási elemek alkalmazására. A takarónövények és a csökkentett talajművelés javítja a talaj szerkezetét és vízbefogadó képességét, ezért a téli csapadék ellenére sem alakultak ki vízállásos területek. Ugyanakkor a szakember szerint kulcskérdés, hogy a gazdák mennyire tudják megőrizni ezt a nedvességet a tavaszi munkák során, mivel a túlzott talajbolygatás gyors párolgáshoz vezethet. Az időjárás mellett a piaci környezet is komoly bizonytalanságot jelent. Magyarországon mintegy egymillió hektáron termesztenek búzát, miközben jelentős készletek halmozódtak fel.

A szakember szerint a jövőben a vízmegtartás és a talajvédelem kulcsszerepet kap a mezőgazdaságban. A talaj takarása, a mulcshagyás és a minimális talajbolygatás mind hozzájárulhat a nedvesség megőrzéséhez. Ez különösen fontos annak fényében, hogy a párolgás mértéke egyes években jóval meghaladja a lehulló csapadék mennyiségét.

A beszélgetésből kiderült, hogy a magyar mezőgazdaság számára elkerülhetetlen a szemléletváltás. A talaj szervesanyag-tartalmának növelése és a talajélet helyreállítása nélkül a jövőben egyre nehezebb lesz alkalmazkodni a szélsőséges időjárási körülményekhez.