0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. március 12.

Szőlő metszés: így kell kezelni a keletkező nyesedéket

Felhívást tett közzé a Magyar Növényorvosi Kamara a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegség elleni védekezés tavaszi teendőiről, amely minden szőlősgazdád érint! A metszési hulladékot a következő módon kell kezelni!

Nem zárlati területen

Ha egy terület nem áll növény-egészségügyi zárlat alatt, az nem jelenti azt, hogy a fertőzés kockázata ne lenne jelen. Magyarországon a FD fitoplazmát egy kivétellel már minden borvidéken kimutatták, az amerikai szőlőkabóca is gyakorlatilag általánosan elterjedt, ezért a tojások jelenléte az ültetvényekben mindenütt feltételezhető. A metszési nyesedék kezelése tehát minden helyen és esetben fontos növény-egészségügyi, növényvédelmi intézkedés.

A venyige ártalmatlanításának lehetséges módjai

1. Égetés

A legbiztosabb eljárás a venyige elégetése, amely a kabócatojások teljes pusztulását biztosítja. Az égetés azonban jogszabályi feltételekhez kötött.

Belterületen: Az avar és kerti hulladék égetésének lehetőségét és feltételeit a helyi önkormányzati rendelet határozza meg, így erről helyben Önkormányzatnál kell érdeklődni.

Külterületen: Figyelembe kell venni az erdővédelmi ill. az ún. erdőtűzvédelmi szabályokat (az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 65. § (5); az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet). Az erdőről szóló törvény szerint fokozott tűzveszély időszakában tilos tüzet gyújtani erdőben és annak 200 méteres körzetében. Amennyiben nincs kihirdetett tűzgyújtási tilalom, a külterületi égetés nem általánosan tiltott tevékenység. Jelenleg országos tűzgyújtási tilalom nincs érvényben (várhatóan tavaszig nem is lesz), így az égetés megfelelő körülmények között végezhető. Fontos azonban, hogy a jelentős füstképződéssel vagy lánghatással járó tevékenységet a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részére előzetesen be kell jelenteni, ami akár e-mailben is megtehető.  A bejelentésben fel kell tüntetni: az égetés időpontját, a tevékenység helyét (helyrajzi szám, cím vagy koordináta), az égetés kiterjedését, a kapcsolattartó nevét és telefonszámát.

2. Aprítás és talajba dolgozás

Ha az égetés nem valósítható meg, a venyige finom aprítása és mielőbbi talajba dolgozása is csökkenti a kockázatot.

A mechanikai aprítás roncsolja a kéreg szerkezetét, ahol a kabócatojások találhatók, majd a talajba dolgozott maradványok pedig lebomláson mennek keresztül, mellyel a tojások elpusztulnak. A célszerűséget tekintve kevésbé jó megoldás a venyige zúzás, különösen, ha a zúzalékot nem forgatják a talajba.

Az eltávolított tőkék és a tél végi metszés során keletkező venyige kezelése, megsemmisítése az FD elleni védekezés egyik fontos eleme. Zárlati és puffer területen a hatósági határozatban előírt tőke- és venyigekezelést kötelező betartani. Nem zárlati területen is indokolt a metszési nyesedék ártalmatlanítása, mivel a kabócatojások jelenléte nem látható, de valós kockázatot jelenthet. Javasolt megoldás az égetés. A venyige sorsa tehát nem technológiai részletkérdés, hanem a fertőzés terjesztésének megakadályozását szolgáló növényegészségügyi, integrált növényvédelmi intézkedés.

Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara

Ha szőlő van a kertjében, erről tudnia kell

Hogyan ismerjük fel a szőlő veszélyes betegségét?

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: