Ami pedig a szakmai számokat illeti, az ellések száma 2020-ban 1379 volt, ez 2025-re némileg mérséklődött, de csak 1362-re. A sok mindenről árulkodó és sokat sejtető szomatikus sejtszám óriási változásokon ment keresztül: 2010-ben még 549 ezernél tartottak, jelenleg épp hogy meghaladja a 200 ezret. A szaporodásbiológiával kapcsolatos fontos mutató a szarvasmarhánál a két ellés között eltelt időszak. Ez 2005-ben még 412 nap volt, tavaly pedig már csak 387. Ennyivel csökkentették az improduktív időszakot. A tehenek termékenyítési indexe 2010-ig 3,7 körül alakult, tavaly eljutottak 2,54-ig. Az üszők termékenyítési indexe természetesen náluk is jobb, ez 2020-ig 2 körüli volt, tavaly pedig 1,76-ra csökkent a mutató.

Az etetésben is lezajlott az evolúció, ehhez többféle gépet és 11 köbméteres önjáró etetőkocsit szereztek be. Ez utóbbi annyira bevált, hogy már az ötödiket vásárolták. A tömegtakarmány-termesztésnél a hagyományos fajokon kívül foglalkoznak őszi, augusztusi vetésű szudánifűvel, ha szerencséjük van, abból elegendő szenázst tudnak betakarítani, volt, hogy hektáronként 50-60 tonnát.

Az ilyen szakmai feltételek mellett az ügyvezető külön is hangsúlyozta a náluk alkalmazásban levők hozzáértését, állatszeretetét, elkötelezettségét. Mert ha nincs olyan ember, aki az újdonságokat ismételten meg akarja valósítani, akkor az összes fejlesztés hiábavaló. Az elkötelezett szakember, az éles eszű gazda pedig mindennél hasznosabb dolog.

Értékmérő tulajdonságok

A tejelő tehenészetben a spermának ugyanaz a szerepe, mint a növénytermesztésben a vetőmagnak. Ezt már Akác Balázs, a Hol­stein Genetika Kft. alapítója és jelenlegi tanácsadója fogalmazta meg így. Azzal, hogy csatlakoztunk a holstein-tenyészetek integrációjához, naprakész együttműködés jött létre, ugyanazokat az információkat és ismereteket kapjuk meg, mint amivel az USA-beli farmerek dolgoznak. Komoly tenyészérték­becslést tudnak elérni, ami a megbízhatóságot hihetetlen módon megnövelte. A tehénmonito­ring szolgáltatásuk azt a célt szolgálja, hogy szinte minden pillanatban információhoz jussanak a gazdák a teheneikről. Így valós idejű adatokat kapnak a termelő tehenek ivarzási, állat­egészségügyi és takarmányozási állapotáról. Ezáltal tudják csökkenteni az állat­egész­ségügyi költségeket, javulnak a termékenyítési mutatók, s mindez végül kedvezően befolyásolja a tejtermelés eredményességét.

A résztvevők a genetikához kapcsolódó kihívásokra kaphattak választ Alföldi László és Szilágyi László előadásából, mindketten igazgatóként dolgoznak a cégnél.

Az értékmérő tulajdonságok tehát genetikai és termelési jellemzők, s ezek mind-mind gazdasági értéket képviselnek, amelyek alapján a hozzáértő szakemberek a szelekciót irányítják és végzik. Pillanatnyilag 13 ilyen értékmérő tulajdonság alapján döntenek, kezdve a tej fehérje- és zsírtartalmától a takarmányhasznosítás eredményén át az állat külleméig, a tőgy alakulásáig, a láb és lábvégek egészségéig. Ugyancsak mérik a hasznos élettartamot, az egészségindexet, a tehén életképességét, a szomatikus sejtszámot, a fertilitási indexet, a leány elléslefolyását, vagy az utódállatoknál a halva születés mértékét.