0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. március 16.

Globális aszálymonitoring

Az aszály ma már a mezőgazdasági termelés egyik legnagyobb kockázata Közép-Európában. Nem pusztán a csapadék mennyisége, hanem annak időbeli és térbeli eloszlása is bizonytalan.

Erre a kihívásra kínál választ a brnói CzechGlobe kutatóinak amerikai szakemberekkel együttműködésben kifejlesztett globális aszálymonitoring rendszere, ami a meteorológiai adatok, a talajnedvesség-modellezés és az agronómiai hatások integrálásával támogatja a megalapozott döntéshozatalt és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást.

Az aszály értelmezése az elmúlt évtizedben alapvetően átalakult. Míg korábban a csapadékösszegek és néhány meteorológiai mutató elegendőnek tűnt a száraz időszakok jellemzésére, ma már világos, hogy a mezőgazdaság számára a vízhiány sokkal összetettebb gond. Nem az a legfontosabb, mennyi eső hullik egy adott hónapban, hanem az, hogyan alakul a talaj hasznosítható vízkészlete, mikor és milyen mértékben csökken a gyökérzóna nedvességtartalma, és ez milyen fenológiai fázisban éri a növényállományt.

A tavaszi csapadékhiány más következményekkel jár az őszi vetések bokrosodásakor, mint a kukorica címerhányásának idején fellépő vízstressz. Az aszály tehát nem pusztán meteorológiai jelenség, hanem agronómiai és gazdasági kockázat is.
klímaváltozás felmelegedés elsivatagosodás
Illusztráció
Fotó: elkewo, Pixabay

Erre a szemléletváltásra épít a Czech­Globe globális változáskutató intézet amerikai kutatóintézetekkel, mindenekelőtt a Nebraska–Lincolni Egyetem keretében működő nemzeti aszálymérséklési központtal (National Drought Mitigation Center, NDMC) közösen fejlesztett, TerraDrought nevű új, globális aszálymonitoring és aszály-­előrejelző rendszere, ami több mint egy évtizedes regionális tapasztalatok továbbfejlesztéséből született.

Figyelmeztet a termelési kockázatra

A 2011 óta működő InterSucho rendszer Csehországban és a környező országokban már bizonyította, hogy a talajnedvesség-alapú monitoring képes időben jelezni az agronómiai kockázatokat. A mostani globális kiterjesztés, a TerraDrought ezt a tudást emeli nemzetközi szintre, a fizikai paraméterek modellezése mellett az aszály mezőgazdasági, vízgazdálkodási és gazdasági következményeit is elemzi, az NDMC nemzetközi adatbázisaira és tapasztalataira is támaszkodva.

A rendszer újdonsága abban rejlik, hogy a meteorológiai adatokat, a talajvízháztartási modelleket és a növényélettani összefüggéseket egyetlen, integrált keretben értelmezi. Ezáltal

azt is megmutatja, hogy az átlagosnál kevesebb csapadék az adott térségben mikor fordul át tényleges termelési kockázattá.

Ez a megközelítés különösen Közép-Európában fontos, ahol a téli csapadék és a tavaszi talajfeltöltődés alapozza meg a nyári terméskilátásokat, a hőhullámokkal párosuló vízhiány pedig gyorsan kritikus helyzetet teremthet. A CzechGlobe globális rendszere így nemcsak térképet ad az aszályról, hanem értelmezési keretet is a mezőgazdasági döntésekhez.

interhsucho_terra_drought_tabl

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság