0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. március 19.

Egy békési gazdálkodó tapasztalatai a vízmegtartásról

Bartha Sándor, a Bartha Agrár Kft. ügyvezetője családtagjaival Békés vármegyében gazdálkodik. Területeik Dévaványa északi és Gyomaendrőd déli részén, a Hármas-Köröstől délre helyezkednek el.

Az általuk művelt mintegy 1250 hektárból 800 hektár szántó, 300 hektár legelő és 150 hektár erdőterület. A gazdaság továbbá 5000 hektáron végez vadgazdálkodási tevékenységet. Területeiken a víznek mindig nagy jelentősége volt, formálta az agrártevékenység módját, de a Vizet a tájba! program többletértelmezést nyújtott, és mélyen beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

A víznek korábban egészen más szerepe volt a gazdálkodásban, mint napjainkban. A Bartha Agrár Kft. gazdálkodási területén korábban inkább a vízbőség okozott gondot. A környék gazdálkodóit elsősorban a belvíz sújtotta, különösen kora tavasszal. A térség történetében árvíz is előfordult: 1970-ben például nagy árhullám vonult le a vidéken.

A vízrendezési munkák azonban már jóval korábban megkezdődtek: az első ilyen jellegű beavatkozásokat a 18. században végezték, majd 1857-ben a térségben megalakult egy kármentesítési és vízgazdálkodási közösség.

A természet által kialakított ősi medrek egy része ugyanakkor megmaradt. Ezek közül néhányat a 20. század elején átalakítottak, mások viszont gyepterületként fennmaradtak.Varsányháti iskola-pihenés lengyel vadászaton

A vártnál kedvezőbb eredmények

A klímaváltozás hatására a térségben egyre gyakoribbá váltak az aszályos időszakok. Bartha Sándor emlékeztetett, hogy 2022-ben és 2025-ben is súlyos szárazság sújtotta a vidéket. Mivel a Hármas-Körös viszonylag közel található a gazdaság területeihez, felmerült a lehetőség, hogy a Vizet a tájba! program keretében vízmegtartási megoldásokat valósítsanak meg. A kezdeményezésre a család fiatalabb generációja hívta fel a figyelmet. A gazdálkodó eleinte maga sem volt biztos abban, hogy a tervből valóban megvalósulhat valami. A fordulat akkor következett be, amikor a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság egyik szakaszmérnöke felkereste a gazdaságot, felmérte a terület adottságait, és jelezte, hogy reális esélye van a vízpótlásnak. A közös egyeztetések után meghatározták, milyen együttműködéssel lehet elősegíteni a projekt megvalósítását. Ennek eredményeként tavaly augusztus 1-jén sikerült megindítani a vízkivételt a Hármas-Körösből. A vizet a Körösladányi II-es, 1990 óta üzemen kívül lévő öntözőcsatornába emelték át, amelyen keresztül a víz eljutott a Gyomaendrőd déli és Dévaványa északi részén fekvő Natura2000-es gyepterületekre.

A víz végül az egykori természetes vízfolyás, a Mirhó medrébe került, mintegy 28 hektáron sikerült az ökológiai vízpótlást megvalósítani.

A program a vártnál is kedvezőbb eredményeket hozott. A gazdálkodó szerint szinte azonnal megindult az élet a területen: nemcsak a vadállomány, hanem számos védett madárfaj és más élőlények is megjelentek. A víz jelenléte a teljes ökoszisztémára hatással volt.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság