Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára szerint idén is lesz forrás a mezőgazdaság vízgazdálkodásának fejlesztésére.
Milyen intézkedések mutatják a vízgazdálkodási szemléletváltást, vagyis, hogy már nem a víz mielőbbi levezetése, hanem a visszatartása a cél?
– Egyre nagyobb hangsúlyt kap a víz táji léptékű visszatartása és helyben hasznosítása. Ennek egyik fontos eszköze a Vizet a tájba! program, amelynek célja, hogy a rendelkezésre álló vízkészleteket minél nagyobb arányban a tájban tartsuk, és ott hasznosítsuk, ahol a legnagyobb szükség van rá. A program keretében 2025-ben 89 helyszínen valósult meg vízkivezetés, összesen 3697 hektáron, mintegy 12,8 millió köbméter vízzel. A szemléletváltást a vízgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése is támogatja.
Emellett 38 meglévő tározó felújítása és 77 új tározó létesítése is szerepel a fejlesztések között, ami jelentősen növelheti az ország vízmegtartó képességét. A változás a gazdálkodási gyakorlatban is megjelenik: egyre több termelő alkalmaz talajnedvesség-megőrző művelési módszereket, szárazságtűrő növényfajtákat és természetalapú vízvisszatartási megoldásokat. Az Agrárminisztérium megbízásából 2024-ben készült országos felmérés szerint a gazdálkodók több mint 80 százaléka fontosnak tartja a víz tájban tartását, ami jól mutatja, hogy a szemléletváltás a mezőgazdasági szereplők körében is egyre inkább elfogadott.
Az elmúlt évben mekkora forrás jutott a mezőgazdasági vízgazdálkodási feladatokra?
– E feladatok közül különösen az aszályhelyzet kezelése, az öntözési infrastruktúra fejlesztése és a vízvisszatartási intézkedések kerültek előtérbe. A források az állami vízgazdálkodási rendszerek fenntartását és fejlesztését (például csatornák tisztítását, műtárgyak és szivattyútelepek korszerűsítését), az öntözési beruházások támogatását, valamint az aszály elleni védekezést és a vízmegtartást szolgáló beavatkozásokat szolgálták. Az aszály elleni azonnali intézkedésekhez a Kormány 2025-ben 4,7 milliárd forintot különített el a vízügyi ágazat számára, amelyből többek között vízvisszatartási és vízpótlási beavatkozásokat finanszíroztak. Az állami vízilétesítményeken keresztül biztosított öntözővízhez a gazdálkodók 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben is díjmentesen juthattak hozzá. Különböző hazai és uniós támogatási programok is ösztönzik a korszerű, víztakarékos öntözési technológiák alkalmazását, valamint a vízvisszatartást és a talaj vízmegtartó képességének javítását szolgáló gazdálkodási gyakorlatokat.
Idén ilyen segítséggel számolhatnak ezeken a területeken a gazdálkodók?
– A tervek szerint folytatódik a Vizet a tájba! program, amely újabb területek bevonását teszi lehetővé a víz helyben tartása érdekében. Az Aszályvédelmi Akcióterv tapasztalataira támaszkodva elkészült egy átfogó szakmai koncepció tervezete is Magyarország vízgazdálkodásának, öntözésfejlesztésének, valamint az ehhez kapcsolódó agrár- és természetvédelmi beavatkozásoknak a fejlesztésére, különös tekintettel a klímaváltozásból eredő aszályproblémák kezelésére, az élelmezésbiztonság fenntartására és a fenntartható vízhasználatra. A dokumentum integrált módon kezeli a vízügyi, agrár- és természetvédelmi szempontokat közép- és hosszú távú fejlesztési irányokat kijelölve.
A gazdálkodók számára fontos könnyítés, hogy a Kormány idén is átvállalja a mezőgazdasági vízszolgáltatás költségeit, emellett továbbra is rendelkezésre állnak hazai és európai uniós támogatási lehetőségek az öntözési és vízgazdálkodási beruházások megvalósítására, valamint a korszerű, víztakarékos technológiák alkalmazására. Mindezek az intézkedések elősegítik, hogy a mezőgazdaság hatékonyan alkalmazkodjon a klímaváltozás hatásaihoz, és hosszú távon is fenntartható maradjon.
