Szerkezeti átalakulás előtt az ágazat

Az előrejelzések mögött valóban mélyebb, hosszabb távú szerkezeti folyamatok húzódnak meg, amelyek az uniós állattenyésztés egészét átalakítják. A kérődző ágazatok – elsősorban a szarvasmarha-, juh- és kecsketartás – visszaesése több, egymással összefüggő tényező eredménye.

A takarmányárak, az energia és a munkaerő költségei az elmúlt években jelentősen emelkedtek, miközben a felvásárlási árak sok esetben nem követték ezt a növekedést.

Ez különösen a kisebb, extenzívebb gazdaságokat hozza nehéz helyzetbe, amelyek kevésbé tudják optimalizálni költségeiket.

Másrészt az egyre szigorodó környezetvédelmi szabályozás is erős nyomást gyakorol az ágazatra. A metánkibocsátás csökkentése, a nitrátterhelés mérséklése és a biodiverzitási célok mind olyan elvárások, amelyek különösen a kérődző állattartást érintik. Több tagállamban – például Írországban vagy Hollandiában – konkrét intézkedések is születnek az állatlétszám visszafogására.

A tartási körülmények javítása, a legeltetés biztosítása vagy az állatsűrűség csökkentése mind növeli a termelési költségeket, miközben a piaci megtérülés nem mindig garantált. Ezzel párhuzamosan a fogyasztói szokások is változnak. Nyugat- és Észak-Európában egyre erősebb a flexitáriánus és növényi alapú étrendek térnyerése, ami csökkenti a vöröshús iránti keresletet. A fiatalabb generációk körében különösen fontos szemponttá vált a fenntarthatóság és az állatjólét, ami hosszabb távon a keresleti oldalt is átalakítja.