Mindez pedig egy olyan helyzetben, amikor a Bászna-Gabona ügy miatt eltűnt a bizalom a gabonakereskedelemből. Koncz Máté elmondta: az agráriumban dolgozó cégek helyzetét mindezeken felül a kötelező béremelés, a magas kötelező kamarai tagdíj és például a Nébih felügyleti díj is rontja – amelyek összességében a jelenlegi piaci helyzetben a beruházások elmaradását okozhatják.

Az útdíjemelési javaslatról elmondta, hogy azt szerencsére sikerült 2027-ig kitolni, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) ígéretet adott a mezőgazdasági kedvezményekre, de konkrétumokkal egyelőre – két hónap alatt – nem álltak elő. Továbbra is problémát jelent, hogy a szállítmányokat sok helyen terelőúton kellene célba juttatni, ami például a világpiaci árnál amúgy is tonnánként 3-4 ezer forinttal drágább magyar gabonát további 2-3 ezer forinttal is drágíthatná.

Kritikus helyzet

A tejpiaci helyzet továbbra is válságos, a literenkénti 200 forint körüli nyerstejár sok esetben 70 -80 forintra, de nem ritkán ennél is alacsonyabbra ment le – mondta a MOSZ-elnök. Az érdekképviselet információi szerint a nyers tej felvásárlási árak most 50 és 180 forint között szórnak. Úgy véli, aki 150 forint fölötti áron tud szállítani, az hosszabb időt is kibír és könnyebben túlélheti ezt a válságot, mint azok, akik ennél alacsonyabb árra tudtak csak szerződni. Az érdekképviselet is úgy látja, hogy a hatékonyság növelésének van még helye a termelésben, míg a tejiparban az új termékek bevezetésének, a termékportfolió diverzifikálásának.

A MOSZ az elmúlt időszakban számos javaslatot fogalmazott meg.  Ezek között szerepel, hogy a kritikus helyzetben lévő tej- és sertéspiacon minimumárak bevezetését kérik a kormánytól – mondta Koncz Máté. Mint hozzátette: tudják, hogy ez idegen a piac működésétől, de éppen úgy az, mint a kormány által korábban alkalmazott ársapka, vagy a mostani árrésstop.