Eddig azt feltételezték, hogy a vírus fő gazdái a háziméhek. Kiterjedt terepi vizsgálatok adatait felhasználva a Martin Luther Egyetem Halle–Wittenberg (MLU) és a Georg August Egyetem Göttingen kutatócsoportja most a kövi poszméhet (Bombus lapidarius) azonosította az akut méhbénulás vírusának fő gazdájaként – írja a Phys.org. Ezzel szemben a háziméhek két másik súlyos vírusbetegség gazdái.
A tanulmány az Ecology Letters folyóiratban jelent meg, és segíthet olyan szakpolitikai intézkedések kialakításában, amelyek célja az ilyen betegségek terjedésének visszaszorítása a természetben.
Fotó: Syrio – Wikimedia commons
A háziméhek, a vadméhek és más rovarfajok kapcsolatban állnak egymással, mivel ugyanazokat a virágokat látogatják. „Egy virágzó nyári rét ezért egyszerre táplálékforrás és a vírusfertőzések terjedésének lehetséges helyszíne. Ennek oka, hogy az ott táplálékot kereső rovarok kapcsolatba kerülnek olyan anyagokkal, amelyek vírusokkal lehetnek szennyezettek, például virágporral és nektárral” — mondja Robert Paxton biológus professzor az MLU-ról.
Eddig úgy gondolták, a háziméhek a vírusgazdák
A kutatások eddig azt feltételezték, hogy a háziméhek elsődleges gazdái különböző vírusoknak, és így megfertőzhetik a poszméheket és más vadméheket. Az új tanulmány azonban más képet mutat: eszerint
Ez az eredmény a kutatócsoport által Alsó-Szászország és Hessen 32 helyszínén gyűjtött terepi adatokon alapul. A kutatók először megfigyelték, hogy különböző méhfajok látogatják-e ugyanazokat a virágfajokat. Emellett 1 725 rovarnál — köztük számos méhfajnál is — vizsgálták a vírusok jelenlétét. Ebből ki tudták mutatni, hogy mely faj hogy járul hozzá a különböző vírusok terjedéséhez.
Fotó: Pixabay
„Annak azonosítására, hogy mely méhfajok járulnak hozzá leginkább a vírusok terjedéséhez, az alap reprodukciós számot, az R₀-t használtuk. Ez a mutató azt becsüli meg, hogy egy vírus milyen mértékben képes egy rovarról a faj többi egyedére terjedni” — magyarázza Patrycja Pluta, az MLU kutatója és a tanulmány vezető szerzője.
A kutatócsoport minden egyes vírus–méhfaj kombináció esetében pontosan kiszámította, hogy a vírus milyen könnyen terjed, és hogy az adott méhfaj mennyire járulhat hozzá a vírusok terjedéséhez.
A háziméhek két másik súlyos betegséget hordoznak
A kutatók három ismert méhvírus esetében azonosították a legfontosabb gazda-rovarokat. A vizsgált területen a háziméhek a deformált szárny vírus (DWV) és a fekete anyabölcső vírusa (black queen cell virus, BQCV) fő hordozói.
Fotó forrása: Méhészet
„Az akut méhbénulás vírusának fő gazdája azonban egy vadméh: a kövi poszméh (Bombus lapidarius)” — mondja Patrycja Pluta. Amikor a háziméhek megfertőződnek a vírussal, rövid időn belül nem képesek repülni, remegni kezdenek, és néhány napon belül elpusztulnak. Ez egy teljes méhcsalád gyors összeomlásához vezethet.
Egy másik megállapítás: egy adott helyen a méhfajok összetétele kisebb hatással van a vírusok terjedésére, mint korábban feltételezték. Ezzel szemben döntő szerepet játszik a közvetlen érintkezés olyan méhekkel, amelyek sok vírust terjesztenek. Ez pedig a viráglátogatások során történik.
Robert Paxton szerint ezek az eredmények fontosak annak megértéséhez, hogyan terjednek a betegségek a természetben, és hogyan lehet esetleg fellépni ellenük.
— mondja Paxton.
