0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. március 26.

Nagymagvú zöldségfélék – szolidabb igények

A lejtőn nagyon nehéz megállni. Ez az összefoglaló vélemény hangzik el minduntalan, amikor a nagymagvú zöldségfélék, tehát a zöldborsó, a csemegekukorica és a zöldbab termesztése kerül terítékre.

Sőt, ha az eszközök teljesítményét vesszük figyelembe, akkor a betakarítási időszak kevesebb mint 20 napra esett vissza. A júniusban és júliusban menetrendszerű pontossággal megérkező hőségnapok és hőhullámok miatt a zöldborsó betakarítását nem lehet széthúzni. Hiába alkalmaznak a vetésnél szakaszolást, vagy vetnek eltérő tenyészidejű fajtákat, a végén az állomány egy része kényszerűen összeérik, nem lehet az eredeti célnak megfelelő módon betakarítani.

A döntő szót a feldolgozók mondják ki

Az, hogy hol termelnek nagymagvú zöldségfélét, abban a döntő szót a termeltetők, azaz a feldolgozók mondják ki. A konzerv­gyárak és hűtőüzemek a kapacitásaik jobb kihasználása érdekében az öntözhető területeket részesítik előnyben, bár akad néhány gazdaság az országban, ahol még ma is öntözés nélkül termesztenek zöldborsót vagy csemegekukoricát. Igaz, ilyen helyzetekben senki nem számíthat zöldborsóból 6 tonnára, vagy csemegekukoricából 20 tonnára, általában meg kell elégedni ezeknek a kétharmadával hektáronként.

Fotó: Gilles Seguin , Unsplash

Viszont, aki öntözve termeszt, annál biztosabb az elfogadható hozam, a jobb minőség, tehát végeredményben a nyereség is. Az öntözéses nagymagvúak termesztése az utóbbi időben két ok miatt kezdett el növekedni. Részben azért, mert néhány éve immár nálunk is növekszik az öntözőkapacitás, bár még mindig távol van attól, hogy elegendőnek tartsuk. A másik ok pedig, hogy a hibrid­kukorica-­vetőmag előállítása még a nagymagvú zöldségek termesztésénél is nagyobb ütemben esett vissza, és az ott felszabaduló öntözési kapacitásokat zöldborsóval és csemegekukoricával igyekeznek hasznosítani.

Az elmúlt évekig jellemző 60-70 százalékos öntözési arányt a nagymagvú zöldségféléknél némely cégnek erre az évre már 100 százalékra sikerült növelni. Mindez a klímaváltozás gyengítő hatását tudja ellensúlyozni, az átlaghozamok megemelkedtek, sőt, a termelésbiztonság is sokat javult.

A nagymagvú zöldségfélék termesztésének költségét főként két tétel teszi ki: a vetőmag és az öntözés. A zöldborsónál még szolidabb a vetőmag ára, hiszen hektáronként 130-150 ezer forintba kerül. A csemegekukoricánál ez több, már szemenként számolják a vetőmag árát, darabonként 2,20 forintért kapható, azaz hektáronként 150-200 ezer forint.

Az öntözés költsége is elég húzós, bár a zöldborsónál még fontosabb, hogy a lehető leggyorsabban védekezzünk a levéltetvek ellen a vírusfertőzés megakadályozására. A csemegekukorica vízigénye kimagaslóan nagy, évente 100-200 milliméter öntözővízre is szükség lehet. A költségek tehát adottak, mondhatni, állandóak, sajnos a felvásárlási árak időnként a termesztés felfüggesztését követelik meg.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság