A csapadékra országszerte óriási szüksége van a felszínközeli talajrétegnek, ami igen nagymértékben kiszáradt az elmúlt hetekben, a virágzó gyümölcsfáknak viszont a száraz idő az ideális. Amíg a Dunántúlt és a déli országrészt bőséges csapadék öntözi ma és az előttünk álló napokban, addig hazánk északkeleti harmadán jóval kevesebb eső valószínű.
Visszatekintés

Fotó: MMG/Csatlós Norbert
A mögöttünk álló egy hétben bár nem volt zavartalanul napos az idő, de csapadék szinte semmi nem hullott, hétfőn fordultak elő igen kis mennyiségeket adó záporok. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege hazánk nagy részén 1-4 mm között alakult, de néhol semmi nem esett, a záporokkal érintett foltokban pedig 5-10 mm-t mérhettünk.
A talaj felszínközeli része tovább száradt az elmúlt egy hét során, de a 20 cm-nél mélyebb rétegekben kielégítő mennyiségű nedvesség található. Az Alföld és a Mezőföld nagy részén azonban nem töltődött fel nedvességgel a tél során a felső 1 m-es réteg sem, ott 60-90 mm, míg máshol a legfelső réteg szárazsága miatt 25-40 mm nedvesség hiányzik a telítettséghez képest.
A hőmérséklet a múlt hét második felében visszaesett a megelőző időszakhoz képest, de még így is 1-4 fokkal a sokéves átlag fölött alakult. A kevésbé felhős éjszakákon és területeken voltak jellemzőek gyenge fagyok, amik többnyire csak a fagyzugos területeken érték el vagy haladták meg a -2 fokot. Napközben a múlt hét második felében jellemzően 12-14 fokig, vasárnaptól már 15-18 fokig melegedett a levegő. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet az Alföldön már tartósan meghaladja a 10 fokot.

Főbb növényi kultúrák
A repce és az őszi kalászosok már február végén fejlődésnek indultak, zöld tömegük folyamatosan növekszik. Az elmúlt heteket jellemző napos, száraz időben a talaj felszín közeli rétege kiszáradt, de a növények a mélyebb rétegekben egyelőre bőven találnak nedvességet. Az ideális fejlődéshez azonban kiadós csapadékra van szükség.
Az elmúlt egy hét során csak nagyon rövid időre és az országban elszórtan volt vizes a növények levélének felülete, a gombás megbetegedések kialakulásához ez nem volt kedvező. Hosszabban párás időszak sem volt jellemző.
Mi várható a folytatásban?
Csütörtökön és pénteken kettősség jellemzi hazánk időjárását, majd a hétvégétől országszerte változékony időre van kilátás. Egy hullámzó frontrendszer, és annak déli ágán kialakuló ciklon okoz ma és pénteken csapadékos, hideg, szeles időjárást a Dunántúlon és a déli országrészben. Csütörtök estétől péntek délelőttig az eső mellett a Dunántúlon havas eső, havazás is várható, ugyanakkor délen zivatar is kialakulhat. A két nap alatt lehulló csapadék mennyisége 15-50 mm között valószínű, a nyugati, délnyugati tájakon van esély a nagyobb mennyiségre. A hőmérséklet éjszaka fagypont körül vagy kevéssel afölött várható, de a nyugati országrészben napközben is alig melegszik a levegő, és viharos szél is rontja a hőérzetet.

Fotó: wirestock, Freepik
A hőmérséklet nem változik számottevően az elmúlt napokhoz képest. Szombattól a Dunántúlon is csökken a csapadékhajlam, a jövő hét közepéig helyenként előforduló záporokra lehet számítani. A szél azonban csak átmenetileg mérséklődik a jövő hét elején, az előttünk álló egy hétben az északias szelet gyakran kísérik erős vagy viharos széllökések. Komolyabb fagy éjszakánként nem valószínű, a fagyzugokban csökkenhet kevéssel fagypont alá a hőmérséklet. Napközben jellemzően 12-17 fok közé melegszik a levegő, nyugaton lehet ennél hűvösebb, az Alföldön pedig melegebb idő.
A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján



