Cheradeep Ma számára viszont életveszélyes lehet éjszaka kimenni beporozni a sárkánygyümölcs-ültetvényére a dél-indiai Kerala állam Wayanad régiójában.
„Wayanadban éjszaka bemenni az ültetvényre kockázatos. Vannak kígyók, vaddisznók, néha még leopárdok és elefántok is” – mondja. A veszélyes vadállatok elkerülése érdekében önbeporzó fajták termesztésére állt át.
Ma 2020-ban kezdett sárkánygyümölcs-termesztésbe, a kávé és a bors alternatívájaként. Mára 80–100 fajta található a farmján, és azokat, amelyek a helyi klímában a legjobban teljesítenek, más gazdáknak adja el.
Dr. Sunila Kumari szintén azon dolgozik, hogy megtalálja az indiai gazdák számára legígéretesebb sárkánygyümölcs-fajtákat. A cége, a Dragonflora Farms jelenleg két „ígéretes” elit vonallal rendelkezik.
A megfelelő fajták kiválasztása mellett a gazdáknak modernizálniuk kell a termesztési és tárolási technikákat is – mondja Kumari.
Fotó: PJeganathan – Wikimedia Commons
„Most egy kritikus fordulóponton állunk. Ahhoz, hogy kíváncsi újoncból globális nagyhatalommá váljunk, mint Vietnám, át kell térnünk a mennyiségközpontú megközelítésről a precíziós, exportorientált stratégiára” – mondja.
Az indiai hozam 15–25 tonna hektáronként, ami jóval elmarad a nemzetközi, 30 tonna feletti szinttől – mutat rá Kumari. Az indiai gazdaságoknak túl kell lépniük az egyszerű „oszlop és gumiabroncs” rendszeren, és sűrűbb támrendszereket kell kiépíteniük, ahol a lombkorona jobban kezelhető – mondja.
A szüret utáni tárolás fejlesztésébe is beruházás szükséges.
– mondja.
Szemléletváltásra van szükség : a sárkánygyümölcsöt nem egy igénytelen kaktuszként kell kezelni, ami elvan gondozás nélkül, hanem egy magas értékű kertészeti termékként.
