A pihenőhely másik jellegzetes eleme a 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás jegyében épült Hubertusz-kápolna. A Szent Hubertusznak, az erdészek és vadászok védőszentjének emléket állító kápolna körüli padoknál akár kisebb meghitt események is tarthatók.

Mindössze 1,5 kilométert kell sétálni, hogy elérjük a Zselic szívében, a Zselici Csillagpark csillagvizsgálójának szomszédságában álló 25 méter magas, fa szerkezetű kilátót. Tiszta időben onnan rálátunk minden évszakban a csodás zselici erdőkre, északra a Balaton-felvidék tanúhegyei, délkeletre a Mecsek, délre a horvát Papuk-hegység tűnik fel.

A csillagvizsgálóban nappali és éjszakai programok, planetárium-vetítések, meteorit-kiállítás és erdei foglalkozások várják a turistát, látogatót. Nem véletlen a helyszínválasztás, hiszen a területen nemzetközi viszonylatban is alacsony a fényszennyezettség.

Aki a Zselicben jár, és az erdőjárás után megéhezett, a Hotel Kardosfa étterme kiváló választás a betérő vendégnek, aki pedig maradna éjszakára is, megszállhat a hotelben vagy a mellette lévő Haracsi Vendégházban.

Fenyőgyűjtemény és a Sissi-fák

Még délebbre, a belső-somogyi Porrog határában fedezhetjük fel az Ágneslaki Arborétumot, melynek telepítése 1920-ban kezdődött. A kitűnően megválasztott körpanorámás dombot halastavak veszik körül. A fenyőgyűjtemény létesítése Metzl Kamill erdőmester – Inkey Pál báró, az egykori birtokos iharosi erdőgondnoka – nevéhez fűződik. Az első fák magvait a hadifogságból hazatérve, köpenye hajtókájában hozta a messzi Szibériából. Ma már több mint 50 egzóta és számos ritka, különleges lomblevelű egyed található a 7,6 hektárnyi arborétumban, így dendrológiai jelentősége is figyelemreméltó – a Dél-Dunántúl egyik leggazdagabb örökzöld gyűjteménye.

Továbbhaladva Nagyatád térségébe, a Sziágyi Erdészeti Erdei Iskola közelében, a rinyabesenyői erdőrészlet területén duglászfenyőcsoport színesíti az állományt, melyet Erzsébet királyné magyarországi látogatása emlékére telepített gróf Széchenyi Antal.

Ugyancsak ehelyütt létesült a Mesél a Besenyői Erdő tanösvény, melynek mentén erdei pihenőhelyeket és két kilátót, számos információs táblát, erdei garnitúrát, padot, tűzrakó helyeket és védőházakat is találunk. A tanösvény végpontja a Nagysalléri Vadászati és Helytörténeti Emlékház. Tárlata segít megismerkedni a helyi vadgazdálkodással és annak történetével, a térségben élő vadfajokkal és a természeti környezettel, valamint a majd’ 800 éves Lábod és Nagysallérpuszta települések történetével. A múzeum közelében egy iskolai osztályra vagy kirándulócsoportra méretezett erdei szabadtéri foglalkoztatót alakított ki a SEFAG Zrt.