0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. március 29.

Adatalapú harc a kullancsok ellen

A Texas A&M AgriLife kutatószervezet friss kutatása adatmodellezést és helyalapú technológiákat vet be a szarvasmarha-lázkullancs visszaszorítására.

A Rhipicephalus microplus nevű élősködő a szarvasmarhák babéziózisát terjeszti, egy potenciálisan halálos betegséget, amely korábban súlyos károkat okozott az Egyesült Államok déli államaiban. (A babéziózis hazánkban a kutyákat veszélyezteti)

tehén szarvasmarha-lázkullancs
Fotó: HelgaKa, Pixabay

A kutatók GPS-nyakörvek alkalmazásával követték és elemezték a szarvasmarhák mozgását Dél-Texasban, majd az adatokat számítógépes modellekkel kombinálták.

Az eredmények rávilágítottak arra, hogy a kullancsok olyan területeken képesek fennmaradni, amelyeket a legelő állatok ritkán érintenek, miközben a vadon élő állatok – például fehérfarkú szarvasok – akadálytalanul terjesztik őket a karanténzónákon át.

A „helyalapú intelligencia” alkalmazásával a kutatók azonosítani tudták ezeket az úgynevezett menedékterületeket, és új stratégiákat dolgoztak ki a kezelt szarvasmarhák célzottan ezekbe a zónákba terelésére. Ez kulcsfontosságú, mivel a kullancsirtási programok sikeressége azon múlik, hogy a kezelt állatok a teljes fertőzött területet lefedjék.

A modellalapú megközelítés lehetőséget ad arra is, hogy az állategészségügyi hatóságok előre jelezzék a fertőzési kockázatokat, és ranch-specifikus védekezési terveket dolgozzanak ki. A kutatók szerint a módszer nemcsak a kullancsok elleni küzdelemben jelent áttörést, hanem általános példája annak is, hogyan segítheti a digitális technológia a járványmegelőzést és az élelmiszer-ellátás biztonságát.

Forrás: Kistermelők Lapja/agrilifetoday.tamu.edu

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: