A holland bóbitás története kissé vitatott, de a legtöbb forrás szerint a Polish chicken már a 16. században megjelent Németalföldön és Olaszországban, ahol festményeken is látható a jellegzetes bóbitás tollazata. Más kutatások szerint a fajta Közép- vagy Kelet-Európából, valószínűleg Lengyelországból származik, innen terjedt el Nyugat-Európába a kereskedők révén.
Egyes elméletek szerint Spanyolországból kerülhetett a Hollandia–Lengyelország útvonalon Európa más részeire. Mindenesetre akármelyik verzió is igaz, régóta ismert tyúkfajta. Legfőbb ismertetőjegye a feje tetején lévő nagy, dús tollbóbita. A bóbitás tollazat gyakran korlátozza a látását, ezért kissé félénk, ijedős tyúk. Tojástermelése közepes, fehér tojásokat ad, de elsősorban kiállítási és díszmadárként tartják. Színes változatai és különleges megjelenése miatt világszerte kedvelt, igazi látványosság minden udvarban.
Az orloff régi orosz fajta, amelyet eredetileg hidegtűrésére és robusztus testfelépítésére szelektáltak. Jellegzetessége a magas tartás, a széles mellkas és a szakállas, dús tollazat, amely jól védi a hideg éghajlaton. Színe változatos, de leggyakrabban vörösesbarna és fehér kombinációban fordul elő, ami különleges megjelenést kölcsönöz neki. Bár nem tartozik a legjobb tojók közé, közepes mennyiségű tojást ad, és húsminősége is értékes.
Az antwerpeni szakállas törpetyúk Belgiumból származik, és az egyik legrégebbi törpefajta Európában. Jellegzetessége a szakáll, amely dús tollazatot képez a fej körül. Apró termetű, élénk és barátságos, sokféle színváltozatban fordul elő. Tojástermelése alacsony, apró fehérhéjú tojásokat ad. Inkább kiállítási és hobbicélokra tartják. Belgiumban nemzeti értéknek számít.
A cochin Kínából származik, és a 19. század közepén került Európába, ahol hatalmas mérete és dús tollazata miatt nagy feltűnést keltett. A fajta rendkívül nagytestű, a kakasok akár 5 kg fölé is nőhetnek, és jellegzetes, lábakat is borító tollazattal rendelkeznek. Nyugodt, szelíd természetű, ezért kedvelt háztáji tartásban, bár tojástermelése csak közepes, de húsminősége jó. Inkább dísz- és tenyésztési célokból tartják. A cochin a viktoriánus kori „tyúkőrület” egyik fő fajtája volt, amely Európában és Amerikában is nagy divatot indított.
A houdan Franciaországból származó fajta, már a 18. században ismert volt. Nevét a Párizs közelében fekvő Houdan városról kapta, ahol különösen kedvelték. Jellegzetessége a nagy bóbitája és a V alakú taraja, valamint öt lábujja, ami ritkaság a tyúkok között. Jó hús- és tojástermelő fajta, fehérhéjú tojásokat ad, és ízletes, finom húsáról híres. A houdan barátságos, kissé bohókás megjelenésű, ezért dísztyúkként is tartják. A francia gasztronómiában különleges helyet foglal el mint ínyenc húsfajta.
Az ördögtyúk (La Flèche) egy ritka, kettős hasznosítású francia fajta, amelyet már a középkorban tenyésztettek a Pays de la Loire régióban, Le Mans környékén.
Tollazata fényes fekete, a bőre fehér, és közepes-nagy testű madár: a kakasok 3,5-4 kg, a tojók 3-3,5 kg körüliek.
A wyandotte amerikai eredetű, a 19. században alakították ki több európai fajta keresztezésével. Nevét egy amerikai indián törzsről kapta, és hamar népszerűvé vált a gazdák körében. Közepes testű, erőteljes és sokféle színváltozatban fordul elő. Jó tojástermelő, barnahéjú tojásokat ad, és hidegtűrése miatt télen is megbízhatóan tojik. Nyugodt, kiegyensúlyozott természetű, ezért kedvelt háztáji fajta, amely egyszerre hasznos és mutatós.
