Nagykanizsa környékének meghatározó agrár szereplője az Ács Agrokultúra, amelynek vezetője, Ács Norbert az előző évekhez hasonlóan idén is előrelátóan készítette fel gazdaságát a 2026-os tavaszi szezonra, így a műtrágyakészleteinek zöme már a tárolókban van. Az 1080 hektárnyi szántóterületen – ahol az őszi búza, kukorica, repce, napraforgó, szója és bükköny termesztése mellett vetőmag-előállítás is zajlik – a tápanyag-utánpótlást a talajadottságok és az elvárt terméscélok határozzák meg.
Ez a módszer lehetővé teszi egy optimális átlagár kialakítását, minimalizálva a hirtelen áremelkedések okozta veszteséget. A legutóbbi beszerzési kör éppen napokkal az olajár hirtelen emelkedése előtt zárult le, ami igazolta a stratégia életképességét.
Mennyi a műtrágya ára?
Ács Norbert naprakész az árakkal kapcsolatban. Tapasztalatai szerint a hazai nitrogénműtrágyák ára jelenleg 172 és 195 ezer forint között mozog tonnánként. „Ha 180 ezer forintos átlagárral számolunk, az is mintegy 30 százalékos drágulást jelent az előző időszakhoz képest. A komplex műtrágyák esetében egyelőre mérsékeltebb az elmozdulás, de az őszi kilátások borúsak.” Mint hangsúlyozta, bár a beszerzési forrásuk stabil, és márciusban is zökkenőmentes volt a szállítás, a hosszú távú magas árszint komoly kockázatot hordoz. Az őszi vetésekhez szükséges inputanyagok ára döntő lesz a jövedelmezőség szempontjából, különösen úgy, hogy a magas európai terménykészletek miatt a gabonaárak emelkedése bizonytalan.
Ács Norbert határozott álláspontot képvisel a biostimulánsok és termésnövelők kérdésében is.
A felhasznált mennyiség nem csökkent, hiszen a cél a stabilitás és a magas hozamok megőrzése.
Lesz-e elég műtrágya? – ez az árnál is fontosabb kérdés lehet
Hasonló stratégiát alkalmaz az ország másik sarkában Papp György nyírségi gazdálkodó. A 350 hektárt művelő nyírderzsi termelő neve nem ismeretlen a hazai agráriumban, hiszen 2010 óta a Magyar Kukorica Klub termésversenyeinek egyik legeredményesebb szereplője, aki eddig ötször állhatott a képzeletbeli dobogó legfelső fokára. Sikerének titka pedig a homoktalajok szeszélyeihez való alkalmazkodás és a technológiai fegyelem. Gazdaságában az őszi gabonák (főleg rozs) és a kukorica dominálnak. A technológia alapja a tarlómaradványok visszadolgozása és a várt terméshez igazított inputanyag-mennyiség. A versenyparcellákon a szakember nem nézi a költségeket: startertrágyát, levéltrágyát és intenzív növényvédelmet alkalmaz. A versenyterület egyfajta kísérleti laboratórium.
Bár a műtrágya mennyiségén idén sem spórolt, a jövő évi intenzitást szerinte is alapvetően a gabonafélék piaci ára fogja meghatározni.
Papp György beszerzési stratégiája szintén az előrelátásra épül, bár az idei szezon tartogatott meglepetéseket. A Nitrogénművek korábbi leállása miatt a szokásos őszi beszerzés decemberre tolódott, ám így is sikerült a tavalyi év eleji árakhoz képest 10 százalékkal olcsóbban betárolnia a szükséges mennyiséget.
A piac azonban most aggasztó jeleket mutat. A keleti import gyakorlatilag leállt, a nyugati áru pedig elkerüli a hazai piacot a magasabb európai árak miatt, ez szerinte akadályozhatja a folyamatos ellátást. Aki most adna le rendelést, azzal májusi teljesítést közölnek a kereskedők, ami a tavaszi munkák szempontjából már elkésett időpont. Tudomása szerint is 190 ezer forint körül mozog a nitrogénműtrágya ára, de a hozzáférhetőség fontosabb kérdéssé válhat az árnál.
