A létrehozott mezővédő erdősávok földhasználati besorolás szerint nem minősülnek erdőnek, továbbra is mezőgazdasági művelési ágban maradnak, így igénybe vehető rájuk a területalapú támogatás is. Ezzel a megoldással a szaktárca ösztönözni szeretné a magyar gazdákat, hogy a vízmegtartás és az erózió elleni védelem érdekében minél nagyobb területen hozzanak létre és tartsanak fenn fás vegetációt.
De mi is az a mezővédő erdősáv? A mezőgazdasági kultúrákat a szél- és vízerózió káros hatásaitól védő és az élővilág számára menedéket adó, takarásra szolgáló erdő. A vegyes fa- és cserjefajokból telepített erdősávok ökológiai és környezetvédelmi szempontból is fejlesztik az élőhelyet. Enyhítik a növénykultúrát érő légmozgásokat, ezáltal helyben tartják a kihelyezett vegyszereket. Mérséklik az allergének terjedését, a földműveléssel együtt járó zaj- és porterhelést, a szélfogó hatásuk révén a talajok párolgási folyamatai lelassulnak, így a kiszáradásukhoz is több időre van szükség. Nem beszélve arról, hogy kiegyenlítik a talajok nedvességtartalmát: a hirtelen lezúduló csapadékból kialakuló vízerózióval szemben megóvják a talaj legfelső, humuszban gazdag termőrétegét, valamint élő-, táplálkozó-, búvó-, közlekedési és szaporodási helyet biztosítanak az élővilág számára, fenntartva és növelve ezzel a biológiai sokszínűséget.

Ha a gazdálkodó megfelelő fafaj-összetétellel alakít ki fasort, erdősávot, számos beporzó, ragadozó ízeltlábú-, énekesmadárfaj megjelenik. A fafajok kiválasztásánál kerülni kell az özönnövényeket (például fehér akác), fontos, hogy jól bírják a szárazságot (szürke nyár, mezei juhar, kocsányos tölgy stb.), de ugyanilyen lényeges a változatos cserjeszint kialakítása, ahol a honos fajok élvezzenek prioritást. Szintén előnyös, ha ezek a növénysávok folytonosak vagy több ponton kapcsolódnak egymással.
Erdősáv mellett terméscsökkenés?
Az erdősávok pozitív hatásai ellenére az gazdálkodók többsége mégsem kezd fatelepítésbe. Miért? Egyfelől az erdősávok jelentős területet elvesznek a termeléstől, ráadásul a sávtól néhány méter távolságra terméscsökkenés várható a tábla közepi termésmennyiségéhez képest. Meg kell jegyezni a telepítési és fenntartási munkálatok idő- és pénzigényes folyamatait is. Emellett sok gazda abban a tévhitben él, hogy a fás szárú növények elszívják a vizet a haszonnövények elől, azonban a fák és a cserjék más talajrétegből jutnak a vízhez, mint a lágyszárú növények, tehát ez nem tekinthető veszélyeztető tényezőnek. Minél sokszínűbb egy ökoszisztéma, annál ellenállóbb lesz a külső tényezőkkel szemben, mindemellett pedig változatos élőhelyet és táplálékforrást garantálhatunk az állatvilág számára is.


