Kapu Tibor kutató űrhajós ott adta át azokat a kísérleti növényeket, amelyeket magával vitt a világűrbe, vagyis az első magyar űrnövénykísérlet, a VITAPRIC program mintái immár visszatértek kísérleti helyükre, a HUNOR program növénykísérleteinek otthonába. Ezzel az egész program új szakaszába jutott, immár a Debreceni Egyetem professzorai és oktatói, kutatói felügyelik a további folyamatokat.

A kísérletnek kimondott szándéka volt megfigyelni, hogy a világűrben a besugárzás hatására a magvakban spontán mutáció jöhet létre, ami előnyös változásokat okozhat a növényeknél.

Egy éve március 17-én a Debreceni Egyetem MÉK kar kutatói retek-, búza-, paprika- és lucerna-vetőmagból álló csomagot állítottak össze az űrnövény-kísérlethez. Kapu Tibor és társainak küldetése pedig június 25-én indult a floridai Kennedy Űrközpontból. Az egész program azonban nem egy évvel ezelőtt kezdődött, emlékeztetett köszöntőjében Stündl László, a kar dékánja. A szakmai hátteret évekkel ezelőtt alapozták meg, ami által az egyetem be tudott kapcsolódni a nemzetközi űrprogramba. A NASA és más szakmai szervezetek előírásainak, elvárásainak megfelelni igen nehéz volt, de sikeresen megbirkóztak ezzel a feladattal is, köszönhetően a Debreceni Egyetem kiváló infrastruktúrájának, hozzáértő szakembergárdájának. A programban való részvétel egyszerre elismerés és lehetőség is.

A magvakat kizárólag az űrállomás környezeti fénye világította meg, az öntözéshez pedig a legénység ivóvizéből vett el a kutató űrhajós. A teljes vízhasználat így meglehetősen korlátozott volt, mindössze 500 millimétert fordítottak erre a célra. Az adott körülmények között a retek már a negyedik napon csaknem 2 centiméteresre csírázott, míg a búzák 3-4 centiméteresek lettek. Ennek a kísérletnek az ad jelentőséget, hogy a magvak a földi gravitáció hiányában nem igazán tudják, hogy a csírájukkal milyen irányban nőjenek – emlékezett vissza a történtekre Kapu Tibor űrhajós, eredetileg gépészmérnök. Nem várt meglepetés az lett, hogy a kísérleti búzanövények az előre eltervezettnél nagyobbra nőttek.

A HUNOR Programban szereplő magvak nemesítése és előkészítése 2024–2025 között zajlott le a Debreceni Egyetem agrárkarának biotechnológiai laboratóriumaiban. Megtörtént a magvak fertőtlenítése, továbbá speciális kémiai priming technikákat alkalmazva növelték a gén­expressziót és tápanyagszintézist. Ez az eljárás felgyorsította a csírázást, erősítette a csíranövények életképességét, s végül jobb tápértéket tudtak így elérni.

A Nemzetközi Űrállomáson fejlődő növényeket három lépésben „takarították” be: előbb a retek mikrozöldjét, majd a búzafüvet és végül a paprika mikrozöldjét. A mintákat mínusz 80 °C-os fagyasztóban helyezték el és tárolták egészen 2026. január 15-ig. Ekkor hozták vissza a Földre a Crew-11 misszió legénységével együtt. Elvégezték az ellenőrzéseket, megvizsgálták a gyökérfejlődés minden részletét. A beltartalmat és a tápanyagot ugyancsak lemérték, s a mintákat összehasonlítják azokkal a körülményekkel, amelyek most a Biodrome-ban megtalálhatók, mondta Veres Szilvia egyetemi tanár, tudományos dékánhelyettes. Mint a VITAPRIC program vezetője hangsúlyozta, hogy

Feleletet várnak továbbá arra, hogy a növények biokémiai és ásványianyag-összetétele miként változott meg, leginkább azért, hogy milyen hatású volt az előzetes szelénkezelés rájuk.

A vizsgálatokat a lucernanövényre is kiterjesztik. Ez a mélyen gyökerező növény a talajból képes felvenni olyan anyagokat, amelyeket más növények nem vagy csak kevésbé. Az Olimpia nevű lucernafajta nálunk már több mint húsz éve kapott állami minősítést, s társai közül kitűnik az abiotikus stresszel szembeni ellenállóságával. Amellett a lucerna táplálkozás-élettani tulajdonságai kiválóak, bőséges a fehérjetartalma, az esszenciális aminosav-összetétele pedig kedvező, kalciumban és magnéziumban gazdag. Ez a növény éppen ezen tulajdonságai alapján került be a magyar űrnövénykísérleti programba.