A legelő, a takarmányföld és az eltűnő vadon
A haszonállatok ökológiai mérlege ezért összetett. Egyrészt az állattartás élelmiszert, megélhetést, vidéki munkahelyeket és kulturális hagyományokat jelent. Másrészt a globális léptékű, intenzív állati termék-előállítás komoly környezeti terhekkel jár. A kérődzők metánt bocsátanak ki, a takarmánytermelés földet és vizet igényel, a trágyakezelés további kibocsátásokkal járhat, a legelőterületek bővítése pedig több térségben erdőirtással függ össze.
A marhahús előállítása általában nagyobb föld- és vízigénnyel jár, mint sok más élelmiszeré, és a kérődzők metánkibocsátása miatt klímavédelmi szempontból is érzékeny terület. Ugyanakkor fontos különbséget tenni az iparszerű, takarmányimportokra és nagy mennyiségű termelésre épülő rendszerek, valamint az ökológiailag indokolt, extenzív legeltetés között.
Nem minden állattartás egyforma
Ezért a kérdés nem egyszerűsíthető le arra, hogy „jó” vagy „rossz” az állattartás. Sokkal pontosabb úgy feltenni: hol, milyen állatsűrűséggel, milyen takarmánybázison, milyen környezeti feltételek mellett és mekkora fogyasztási igényt kiszolgálva történik a termelés.
Egy tájba illeszkedő, gyepgazdálkodásra épülő állattartás más ökológiai szerepet tölthet be, mint egy olyan nagyüzemi rendszer, amely távoli földrészekről származó takarmányra, nagy energiaigényre és hosszú ellátási láncokra épül.
Attenborough gondolkodásában az étrend kérdése is egyre hangsúlyosabbá vált. Nem dogmatikus tiltásként beszél a húsfogyasztásról, hanem arányokról és következményekről. Saját életmódjáról is úgy nyilatkozott, hogy fokozatosan egyre kevesebb húst fogyaszt.
A haszonállatok tehát Attenborough életművében nem mellékszereplők, még ha ritkán is kerülnek közvetlenül a kamera fókuszába. Rajtuk keresztül láthatóvá válik az ember és természet viszonyának egyik legnagyobb ellentmondása, miközben az állattartás évezredek óta része a mezőgazdaságnak és az emberi táplálkozásnak, a mai globális méretek mellett már a vadon, az erdők, a vizek és az éghajlat állapotára is hatással van.
Attenborough üzenete bolygóléptékű figyelmeztetés, ha a vadon helyét egyre nagyobb arányban foglalják el takarmányföldek, legelők és intenzív termelési rendszerek, akkor nemcsak fajokat veszítünk, hanem azt az ökológiai biztonságot is, amelyre maga az élelmiszer-termelés épül.
