A paksi MilkMen Kft.-nél Lang Miklós telepvezetőt kérdeztük arról, milyen tapasztalataik vannak a robotfejéshez kapcsolódó automata lábvégfürösztési megoldásokkal kapcsolatban.

Mint elmondta, a telepen összesen tizenkét fejőrobot működik, amelyek közül négy a régebbi istállókban került elhelyezésre. Ezekben az épületekben komoly kihívást jelentett a lábkezelés megfelelő kialakítása. Az új istállóban könnyebb dolguk volt, hiszen azt már eleve úgy tervezték, hogy helyet kapjanak a megfelelő lábfürösztő folyosók. A régi épületek esetében azonban ez nem volt megoldható.

Lang Miklós szerint a korábbi istállórendszerek még arra épültek, hogy a tehenek naponta három-négy alkalommal a fejőházba járjanak, így ott könnyen megoldható volt a lábfürösztés. A robotfejéses rendszer azonban más működési logikát kíván, ezért új megoldásokat kellett keresniük.

Ennek érdekében speciális matracokat kezdtek alkalmazni annak vizsgálatára, hogy ezek segítségével javítható-e a lábvég-egészségügyi helyzet. A telepvezető szerint mára egyértelműen kijelenthető, hogy a rendszer bevált: már egy éve használják a megoldást, és nagyon kedvező eredményeket tapasztaltak.

Kiemelte, hogy bizonyos szempontból még hatékonyabbnak is tartja ezt a rendszert, mint az új istállóban kialakított hagyományos lábfürösztő folyosókat. Ennek oka egyszerű: a tehenek minden egyes robotlátogatás alkalmával áthaladnak a kezelőfelületen. Az érintett csoportokban az átlagos napi fejésszám 3,5–4 között alakul, az elutasított robotlátogatásokkal együtt pedig egy tehén átlagosan napi hat alkalommal fordul meg a robotnál. Ez azt jelenti, hogy a lábvégápolás is ilyen gyakorisággal történik meg minden állat esetében.

A rendszer eredményességét jól mutatja, hogy a beruházás előtt a lábvégproblémás egyedek aránya 10–15 százalék körül mozgott az érintett csoportokban. Az elmúlt egy év tapasztalatai alapján azonban ezt az arányt sikerült mintegy 5 százalékra csökkenteni.