Nemzetközi téren is kiemelkedő jelentőségű eredményhez vezetett Prof. Hornok Sándor, a HUN-REN és az Állatorvostudományi Egyetem által működtetett HUN-REN‒ÁTE Klímaváltozás: Új Vérszívó Paraziták és Vector-borne Kórokozók Kutatócsoport vezetője által irányított vizsgálat.
A kutatásokban meghatározó szerepet játszott a Holland Élelmiszer- és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NVWA), valamint Dr. Péteri Orsolya állatorvos.
A kutatók egy éven át gyűjtötték és vizsgálták Budapest egyik peremkerületében a kullancsokat. A munka során olyan, sorozatos mutációkat fedeztek fel, amelyeket csak a sejtmagba beépült mitokondriális génekkel lehet magyarázni.
Emellett sikerült új módszert kidolgozni az érintett kullancsok életkorbecslésére, amelynek segítségével bebizonyosodott, hogy a mutáns gének – szokatlan módon – fiatal kullancsokban gyakrabban mutathatók ki.
A kutatás további jelentős eredménye, hogy közép-európai városi területen első alkalommal azonosítottak egy távol- keleti eredetű bakteriális kórokozót, valamint egy emberre veszélyes egysejtű élősködő világviszonylatban is kiemelkedő gyakorisággal fordult elő a vizsgált mintákban. Az eredményeket bemutató tanulmány a rangos, Q1-es besorolású Ticks and Tick-borne Diseases tudományos folyóiratban jelent meg.
A mérsékelt éghajlati övben a kullancsokat tekintik a kórokozók legfontosabb terjesztőinek. A Nyugat-Palearktikum európai területén a két legelterjedtebb kullancsfaj a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) és a tarka kutyakullancs (Dermacentor reticulatus), amelyek között az egyik legfontosabb különbség, hogy míg az előbbi gyakran szív vért madarakon és így a populációiban nagy a ki- és bevándorlás, addig az utóbbira ez nem jellemző és állandó populációi kiszolgáltatottabbak a helyi környezeti hatásoknak. A vizsgált budapesti élőhelyen is ez a két faj dominált.
A szezon elején gyűjtött helyi kutyakullancsok mitokondriális, ún. cox1 génjében a kutatók általános genetikai vizsgálati (PCR) módszerrel sorozatos, elvileg életképességgel összeegyeztethetetlen (letális) mutációkat azonosítottak. E kullancsok többsége fiatal kifejlett példány volt. Amikor azonban a teljes mitokondriális génkészletet specifikusabb módszerrel vizsgálták ugyanezekben az eltérést mutató kullancsokban, a letális mutációk hiányoztak.
Mindez arra utal, hogy a mutációk csak a sejtmagba beépült – funkció nélküli – mitokondriális DNS-ben (angolul NUMT, azaz nukleáris mitokondriális DNS) voltak jelen. E NUMT-oknak a létezése emberben és számos állatfajban ismert, de kullancsokban eddig még nem igazolták. Jelentőségük abban áll, hogy vizsgálatukkal következtetni lehet a populáció eredetére, korára, egészségi állapotára és a környezetükben előforduló, mutációt okozó anyagok hatására.
A budapesti vizsgálatban ezen kívül kimutattak egy állatról emberre is terjedni képes (zoonótikus) baktériumot, az Ehrlichia muris-t, amely a Távol-Kelet felől vonuló madarakkal érkezhetett, és a vizsgálat eredményei szerint már endémiássá vált, azaz tartósan megtelepedett a külvárosi élőhelyen.
Továbbá, míg a szintén zoonótikus egysejtű élősködő, a Babesia microti jellemzően 1-2% körüli gyakorisággal fordul elő a hazai közönséges kullancsokban, a Budapesten tavasszal gyűjtött példányok 36%-ában találták meg a kutatók, ami igen magas aránynak számít.
