A szamóca rendkívül sérülékeny gyümölcs, és nagyon fogékony a lisztharmatra, amely ellen eddig szinte kizárólag kémiai növényvédő szereken alapult a védekezés. Belgiumban azonban a termesztők korszerű, autonóm UV-C robotokat vetnek be az ültetvények védelmére. A gépek éjszaka önállóan haladnak végig az üvegházakban, és ultraibolya fénnyel semlegesítik a gombákat, mielőtt azok elterjedhetnének.
80 százalékkal kevesebb gombaölő szer
Az első kísérletek közel egy évtizede, 2017-ben kezdődtek, onnan jutottak el mostanra a robotok kereskedelmi bevezetéséig, és nagy tempóban terjed a technológia Belgium szamócaágazatában. „2026 márciusától a belga szamócatermesztők 40%-a már alkalmazza ezt a megoldást, ami az érintett termőterület körülbelül felét fedi le. A kapacitás az elmúlt egy évben megduplázódott, így ez az eszköz infrastruktúránk alapelemévé válik”, mondta Nele van Avermaet, a flandriai agrármarketing-iroda, a VLAM gyümölcs- és zöldségpiaci marketingmenedzsere a fruitnet.com-nak.
Az éjszakai kezelésnek köszönhetően a termesztők szerint akár 80%-kal is csökkent a kijuttatott gombaölő szerek (fungicidek) mennyisége. A rovarkártevők elleni védekezés pedig a hasznos rovarok betelepítésén alapul – ezzel és a robotokkal sikerült összességében felére csökkenteni a növényvédőszer-felhasználást.
„Számunkra ez nem csupán a hatékonyságról szól, hanem arról, hogy olyan szamócát kínáljunk, amely pontosan úgy néz ki és olyan ízű, amilyennek egy prémium gyümölcsnek lennie kell, és megnyugvást jelent, hogy fenntartható módon termesztették”, fogalmazott a technológiát használó egyik termelői szervezet szakembere.
Magyarországon szőlőben használják
Lényegében ugyanennek a technológiának a magyarországi alkalmazásáról számoltunk be tavaly év végén, ebben a cikkben. A kiskunhalasi Szerencsés Borház szőlőültetvényeiben használják az UV-C sugárzást, csak ők nem arra a robotra szerelik az UV-fényforrást, ami a belga növényházakban közlekedik, hanem traktorra.
Már második éve alkalmazzák a traktorra szerelt UV-C gépet, és az első tapasztalataik rendkívül meggyőzőek. A fénnyel kezelt szőlőknél szembetűnő vitalitást, erőteljesebb zöld színt tapasztaltak, sőt jelentősen csökkentette a fagykár mértékét is a kezelés – vagyis
A lisztharmat és szürkepenész ellen az első évben még négy alkalommal permeteztek, legutóbb pedig már csak két vegyszeres védekezést iktattak be a hetenkénti „fényterápia” közé.
