Főként az elmúlt egy évtizedben csökkent drámai mértékben a rovarok száma, egyes becslések szerint évente 1 százalékkal csökken a globális állományméret. A kutatók rovarapokalipszisként emlegetik ezt az ökológiára ható jelenséget, és az emberi társadalom egészségét is veszélyezteti.
A tanulmány legújabb vizsgálatai Nepál falvaiban zajlottak, ahol a lakosság nagy része saját maga termeli meg az élelmiszert. A kutatók tíz közösségben egy éven át monitorozták a beporzókat, hogy milyen rovarok és milyen mennyiségben látogatják a terményeket. Az adatokat ezt követően összevetették a helyiek táplálkozási állapotával és a mezőgazdasági terméshozamokkal.
Az eredmények azt mutatták, a beporzó rovarok felelősek a nepáli falusi gazdaságok bevételeinek közel feléért, emellett több létfontosságú tápanyagnak, mint az A- és E-vitamin, folsav szervezetbe való bevitelének több mint egyötödét is közvetve ezeknek a rovaroknak köszönhetik az emberek. Viszont ahogy csökkent a beporzók száma és változatossága, úgy romlott a lakosság étrendje és gazdasági helyzete is. Mindez a nepáli falusi gyermekek fejlődésén is megmutatkozott: a vizsgálatban szereplő gyerekek több mint fele alacsonyabb volt annál, ami a korától elvárható, amit nagyrészt a rovarbeporzásra épülő zöldségek, hüvelyesek és gyümölcsök hiányos fogyasztása okozhatott.
A kutatók lemodellezték, mi történne, ha a rovarpusztulás tendenciája ilyen mértékben folytatódna. Ha a mezőgazdasági gyakorlatok nem változnak, 2030-ra a vizsgált közösségekben az A-vitamin- és folsavbevitel további 7 százalékkal eshet vissza. Az ilyen hiányállapotok súlyos egészségi problémákhoz, például látáskárosodáshoz vagy fejlődési rendellenességekhez vezethetnek.
És bár a vizsgálat éppen Nepált helyezte fókuszba, az eredmények globális jelentőségűek, ugyanis a világon megközelítőleg kétmilliárd ember él kisparaszti gazdálkodásból, így a beporzók fogyatkozása emberek százmillióinak élelmezését sodorhatja veszélybe. A problémára van megoldás, például őshonos vadvirágok ültetése a mezőgazdasági földek mellé, vagy a vadméhek védelmét előtérbe helyező növényvédőszer-használat kialakítása, amikkel akár 30 százalékkal is növekedhetne a gazdák bevétele( a kiadások csökkenése miatt), miközben az emberi szervezetbe juttatott A-vitamin- és folsav mennyisége is számottevően emelkedhetne.
