Bíznak benne, hogy nem terjed tovább
„Nincs okunk azt feltételezni, hogy ez a mostani eset a kártevő tartós megtelepedéséhez vezetne” – mondta Rollins.
A kritikusok, köztük texasi szarvasmarha-tenyésztők azonban attól tartanak, hogy ez nem elegendő, és egyesek azzal vádolják a Trump-kormányzatot, hogy nem veszi elég komolyan a problémát.
Korábban a steril legyek alkalmazásával sikerült a csavarlégy-populációt a Darién-rés alá szorítani, amely Panama sűrű erdőkkel borított határvidéke Kolumbiával. Akkoriban hetente körülbelül 500–700 millió steril legyet bocsátottak ki Közép-Amerika-szerte – mondta Sonja Swiger, a Texas A&M Egyetem rovartani szakértője.
Az elmúlt években azonban a csavarlégy ismét észak felé terjedt. 2022-ben Panama jelentős esetszám-növekedésről számolt be, majd a fertőzés Közép-Amerika több országában is megjelent. 2024-re már Mexikóban is kimutatták, és fokozatosan közeledett az Egyesült Államok felé.
A demokraták a hatósági reakciót lassúnak és késedelmesnek minősítették. Többen rámutattak arra, hogy Donald Trump megszüntette az Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (United States Agency for International Development, USAID) egyik olyan programját, amely Közép-Amerikában nyomon követte a csavarlégy terjedését.
A texasi mezőgazdasági biztos, Sid Miller bírálta a szövetségi kormányt a „lassú, bürokratikus és hiányos válaszlépések” miatt, amelyek szerinte lehetővé tették, hogy a kártevő akadálytalanul haladjon át Mexikón és elérje az amerikai területet.
Fotó: Daniel Soto, Pixabay
Miller rovarirtó csapdák alkalmazását sürgette, ezt azonban a szövetségi tisztviselők csütörtöki sajtótájékoztatójukon elutasították. Véleményük szerint ezek nem hatékonyak a csavarlégy ellen, ráadásul olyan vegyi anyagokat használnak, amelyek feltételezhetően rákkeltők emberekre és vadon élő állatokra.
Rollins miniszter szerint a csavarlégy északi terjedésében szerepet játszottak a „nyitott határ” politikák, valamint az állatokat és házi kedvenceket csempésző kartellek.
Az USA szerint Mexikó nem tesz eleget a kártevő ellen
Emellett bírálta Mexikó kormányát is, mondván, hogy annak fellépése „sok kívánnivalót hagy maga után”.
A védekezés részeként az Egyesült Államok olyan kutyákat állít szolgálatba a határokon, amelyek képesek kiszagolni a csavarlégy jelenlétét. Ezeket a speciális kutyákat a vám- és határvédelmi szervek, valamint az USDA alkalmazza, és „Beagle Brigád” néven ismertek.
A hatóságok szerint a terjedés megakadályozásához a gazdálkodóknak különösen ügyelniük kell arra, hogy az állataikon lévő sebeket megfelelően lefedjék és kezeljék, nehogy a csavarlégy megtelepedjen bennük.
A csavarlégy általában melegebb éghajlaton fordul elő, de az éghajlatváltozás miatt egyre északabbra terjedhet. A faj az amerikai kontinens trópusi régióiban őshonos, ezért nem tekinthető invazív fajnak – tette hozzá Swiger.
