A selyemfényű puszpángmoly nálunk is óriási probléma, 2010-es megjelenése óta – valószínűleg fertőzött szaporítóanyaggal hurcolták be – mindennapos lett a foltokban száradó bukszusok szomorú látványa a temetőktől kezdve a kiskerteken át a közterületekig és a legnívósabb kastélykertek formára nyírt sövényeiig.

Bár nagy gondossággal, a feromoncsapdás rajzásmegfigyelésre alapozva most már megoldható ellene a növényvédő szeres védekezés, igazából állandó téma, hogy milyen, permetezést nem igénylő bukszuspótlóval lehetne lecserélni a problémássá vált sövényeket.

Mindennek ismeretében természetesen nagy érdeklődéssel olvastam, hogy milyen sikertörténetet ígér az idézett cikk szerzője. A megoldásban pedig végül nincs semmi varázslat, mindössze annyi, hogy bízni kell a természetben – és kicsit megtámogatni, hogy működjön.

Minden módszert kipróbált

Az agrarheute.com portálon megjelent cikk szerzője állítólag mindent kipróbált, amit a puszpángmoly ellen a szakértők javasolnak, ennek ellenére évekig pusztította a károsító a kertjében álló két tekintélyes, két méter körüli magasságú szoliter puszpángbokrot.

Első körben a legkézenfekvőbb, kiskertben megvalósítható módszerhez folyamodott, kézzel igyekezett összeszedni a hernyókat, ám a sok türelmet igénylő munka csak korlátozott eredményt hozott.  Aztán jött a neem olaj alapú készítmény, amelyhez nagy reményt fűztek, de a hatás szerény maradt. Magyarországon is javasolják a szakértők a magasnyomású mosó alkalmazását, ez meglepően hatékonynak bizonyult, az erős vízsugárral sokkal több hernyótól lehetett megszabadulni, mint a kézi összeszedéssel.

A lemosott puszpángmoly-hernyókat azonban ezután össze kellett szedni, hogy ne mászhassanak vissza a növényekbe, és még így sem volt tökéletes a módszer. A puszpángbokor fóliába csomagolása időnként meglepően hatékony volt. Ennek az a lényege, hogy az átlátszó fólia alatt túl meleg van a hernyóknak, de sajnos a növénynek is melege lett, és főleg a felső részén, perzselési tünetek jelentkeztek. Ráadásul a hernyó sem tűnt el maradéktalanul.

Nem várt helyről jött a segítség

Az igazi meglepetés azonban nem sokáig váratott magára. Körülbelül két éve figyelte meg a cikk szerzője, hogy a cinegék és a verebek a puszpángmoly hernyóit tudatosan táplálékforrásként használják. Sokáig úgy tartották, hogy az invazív kártevő kevéssé vonzó a hazai madarak számára, ám úgy tűnik, ez azóta megváltozott: berepülnek a bokor belsejébe, és összeszedik a hernyókat.

Mindenesetre nem felejti el hangsúlyozni a szerző, hogy a kertjében van egy rőzserakás-sövény, amely számos madárfajnak nyújt védelmet, táplálékot és pihenőhelyet.

Állítólag rendszeresen megfigyeli, ahogy a cinegék és a verebek kihozzák a hernyókat a puszpángokból, majd a rőzserakás száraz ágain dolgozzák fel azokat táplálékká, a fiókáik vagy maguk számára.

Az eredmény figyelemre méltó, a hernyók száma az elmúlt években érzékelhetően csökkent. Bár a puszpángmoly nem tűnt el, természetes ellenségei már jelentős enyhülést biztosítanak. A puszpángok felépültek és ismét erőteljesen hajtanak.

„A tapasztalat azt mutatja: nem minden megoldás a permetezőből jön”, fogalmaz a szerző. Vagyis aki a madaraknak élőhelyet kínál a kertben – például rőzsesövényekkel, meghagyott holtfával, őshonos cserjékkel vagy fészkelési lehetőségekkel –, egyúttal a természetes segítőket is támogatja a kártevők elleni harcban.

Mi az a rőzserakás-sövény?

A természetes ellenségekre alapozó növényvédelmi szemlélet alapja, hogy igyekezzünk minél sokszínűbb élővilágot a kertünkbe vonzani, ennek egy módszere a rőzserakás-sövény.

Úgy építhetjük meg, hogy két sorban faoszlopokat verünk le a földbe, majd mindenféle vastagságú rönkökkel és ágakkal kitöltjük a két sor közötti részt. Ideális esetben kemény- és puhafát egyaránt használunk, illetve vegyesen rakjuk a vastag és a vékony ágakat.

A rőzserakás-sövény szélessége legalább 0,5-1 méter legyen, a magassága pedig 1 méter. A hossza a kert méretétől függően tetszőleges lehet, de ajánlják a minimum 4 métert. Idővel a sövény magától kizöldül, miután megtelepszenek benne a legkülönfélébb növények magjai.