Az eredmények hozzájárulhatnak a megelőzési és kockázatkezelési stratégiák fejlesztéséhez, különösen a tűzveszélynek fokozottan kitett térségekben.
A Fire Ecology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány elsőként vizsgálta annak lehetőségét, hogy az úgynevezett Prometheus tüzelőanyag-típusokat összekapcsolják a növényzet műholdas megfigyeléséből származó biofizikai adatokkal. A kutatók olyan tényezőket elemeztek, mint a növényzet víztartalma, a lombkorona sűrűsége, a növényborítottság és a klorofill mennyisége.
A vizsgálat alapját négy nagy spanyolországi erdőtűz adatai képezték, amelyek a rendkívül súlyos 2022-es tűzszezonban következtek be. Ezek közé tartozott a Sierra de la Culebra térségében pusztító tűz is, amely több ezer hektárnyi területet semmisített meg.
Az eredmények szerint a tüzelőanyag-jellemzők és a műholdas adatok kombinációja a tűz súlyosságában megfigyelhető különbségek akár 71 százalékát is képes megmagyarázni. Ez jelentős javulást jelent azokhoz a modellekhez képest, amelyek csak az egyik tényezőcsoportot veszik figyelembe.
Ezt követi a tüzelőanyag típusa, a növényborítottság mértéke és a klorofill mennyisége. A tanulmány szerint a növényzetben található víz kulcsszerepet játszik a tűz hatásának mérséklésében vagy éppen felerősítésében. A legsúlyosabb tüzek ott alakulnak ki, ahol nagy mennyiségű száraz és összefüggő éghető anyag található.
A kutatók arra is rámutattak, hogy a magas nedvességtartalmú növényzet jelentősen csökkentheti a tüzek súlyosságát még olyan területeken is, ahol nagy kiterjedésű erdők találhatók. Ez a felismerés új lehetőségeket nyithat az ökoszisztémák egészségi állapotának megőrzésére épülő erdőgazdálkodási stratégiák előtt.
A tanulmány szerint a sűrű, de fiziológiai stressz alatt álló erdőállományok különösen sérülékenyek a súlyos károsodásokkal szemben. Ez felhívja a figyelmet az aszály és a vidéki térségek elnéptelenedésének együttes hatására az erdőtűz-kockázat növekedésében.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a távérzékelési technológiák lehetővé teszik nagy területek folyamatos és nagy felbontású, akár 20 méteres részletességű vizsgálatát. Ez különösen fontos az éghajlatváltozás korában, amikor az erdőtüzek egyre gyakoribbá és szélsőségesebbé válnak.
Ennek ellenére meghatározó szerepet játszhat a tüzek súlyosságának és ökológiai hatásainak mérséklésében.
