Állításuk szerint a medveállomány elszaporodása egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre, és több halálos támadáshoz is vezetett. Úgy vélik, hogy az EU természetvédelmi jogszabályai is hozzájárulnak a problémához. Az európai mezőgazdasági miniszterek nagyrészt támogatták a kérést – írja az euractive.com.
A két ország egy meggyőző statisztikával támasztja alá álláspontját: Európa barnamedve-állományának több mint fele területükön él – Romániában 11 500, Szlovákiában pedig legalább 2 500 egyed. Szerintük ökológiai és közbiztonsági szempontból az optimális állományszint Romániában 4 000, Szlovákiában pedig 800 egyed lenne.
Egy, a közelmúltbeli farkasvédelmi kampányhoz hasonló lépésként – amelynek eredményeként a növekvő farkaspopuláció ismét a vadászok célpontjává vált – Románia és Szlovákia, Horvátország, Csehország és Finnország támogatásával arra kérte az EU-t, hogy vizsgálja felül a barnamedvék „szigorúan védett” státuszát, amelyet az állatok 1992 óta élveznek az EU Élőhelyvédelmi Irányelve alapján.
Fotó: Fotó: wirestock, Freepik
Érveiket – amelyeket Horvátország, Csehország és Finnország is támogatott – egy állásfoglalásban foglalták össze, amelyet a június 22-én Luxemburgban tartott mezőgazdasági miniszteri csúcstalálkozó előtt terjesztettek körbe.
„A polgártársaink elleni támadások száma, a halálesetek, a sérülések és az anyagi károk száma is növekszik” – mondta hétfőn Vladimír Vnuk, a szlovák mezőgazdasági minisztérium államtitkára. „A vidéken élők számára ez már nem vita tárgya, hanem a mindennapi biztonság kérdése: vajon mernek-e még a családok az erdőben sétálni?”
Románia miniszterelnök-helyettese, Tánczos Barna az elmúlt 30 nap romániai medvetámadásairól szóló sajtóhírek hosszú sorát idézte, majd hozzátette: „Ezek nem horrorfilmek címei.”
Ezt követően tizenkét uniós ország fejezte ki támogatását Románia és Szlovákia kérésével kapcsolatban.
Románia és Szlovákia a farkasok védettségi szintjének 2025-ös csökkentéséből merített ihletet, mivel korábban a farkasok és a medvék azonos védelmet élveztek. Egy másik faj, amelynek védettségi státuszát szintén megkérdőjelezik, a nagy kárókatona: tíz ország szerint ez a madár jelentős károkat okoz a vadon élő és tenyésztett halállományban.
– áll Románia és Szlovákia dokumentumában.
Romániában az elmúlt öt év során több mint 30 000 segélyhívás érkezett medvék jelenléte vagy medvetámadások miatt, miközben 150 ember súlyosan megsérült és 14-en életüket vesztették. Szlovákiában a számok jóval alacsonyabbak voltak: 64 sérült és 4 halálos áldozat.
A hegyvidéki és erdős országok szerint a haszonállatok sem maradtak érintetlenek. „Csak Romániában 2024 és 2026 között 1 806 háziállatot – köztük lovakat, szarvasmarhákat, juhokat, kecskéket és sertéseket – öltek meg nagyragadozók, elsősorban medvék” – olvasható a dokumentumban.
Gazdasági hatások
A pénzügyi kártérítési igények összértéke is drámaian megnőtt: Romániában 2014-ben még 150 000 euró volt, 2025-re azonban elérte a 2,6 millió eurót. Szlovákiában 2020-ban 75 000 euróról csaknem 550 000 euróra emelkedett 2025-re.
Bár a kártérítési rendszerek célja az volt, hogy ösztönözzék a vidéki közösségeket a csúcsragadozókkal való együttélésre, Románia és szövetségesei szerint a társadalmi és gazdasági kockázatok mára fontosabbá váltak, mint a medvék természetvédelmi státusza, amely jelenleg „kedvezőnek” minősül.
Noha a szigorúan védett fajok elejtése tilos, a szabályozás alól kivétel engedélyezhető, amennyiben bizonyos feltételek – például a közbiztonság veszélyeztetettsége – bizonyíthatók.
Az Európai Parlament több pártból álló képviselőcsoportja tavaly arra kérte az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel, miután szerintük Szlovákia – amely 2025-re 350 medve kilövését tűzte ki célul – egyértelműen megsértette az Élőhelyvédelmi Irányelvet.
