Azt figyeljük, mely fajok tudnak hosszú távon alkalmazkodni, jövőt ígérni a változó világban. E fák közül is különös figyelmet érdemel a tauruszi cédrus.
A tauruszi cédrus (Cedrus libani subsp. stenocoma) a libanoni cédrus egyik alfaja, nevét őshazájáról, a törökországi Taurusz-hegységről kapta. Az alapfajnál erőteljesebben, robosztusabban növekszik, a tűlevelei pedig sokszor ezüstösebb árnyalatúak. Koronája fiatalon szabályos kúp alakú, az idő múlásával azonban – ahogy a cédrusoknál oly jellegzetes – szétterülő, ernyős formát ölt, méltóságot és nyugalmat sugározva.
Nem csoda, hogy amikor eredeti élőhelyéről 2000-ben a Dendrológiai Alapítvány közvetítésével a Kecskeméti Arborétumba került, hamar megmutatta, mire képes.
Az arborétum Mediterrán ösvényén található példánya iskolapéldája az alkalmazkodásnak. Károsodás nélkül átvészelte a közeli meteorológiai állomáson 2003 januárjában mért mínusz 26,8 °C-ot, miközben a szomszédos tisztáson növő atlaszcédrusok sorra elpusztultak. A hideg teleket és a száraz, csapadékszegény nyarakat egyaránt jól tűri, ráadásul eddig betegségek, kártevők sem támadták meg. Ugyanezt figyelték meg a Tokaj térségében lévő mintegy félhektáros, több évtizedes állományában is.
A cédrusok fája régóta értékes alapanyagnak számít. Gyantában gazdag, ezért tartós, ellenálló és nehezen korhad. Az ókorban hajókat, épületeket és templomokat készítettek belőle. A hagyomány szerint a Frigyláda és Salamon király templomának alapanyaga is a libanoni cédrus fája volt, a föníciaiak pedig előszeretettel használták hajóépítéshez. Olyan értékes volt, hogy egykor háborúkat vívtak a cédruserdők birtoklásáért. A fakivágások következtében ma már sok helyen csak karsztos kopárokat találunk a hajdani szép erdők helyén.
A tauruszi cédrus lassan növekszik, ugyanakkor rendkívül hosszú életű. A világon ma is élnek több mint háromezer éves példányai. Talán épp ezért sugároznak időtlenséget – nemcsak botanikai, hanem kulturális értelemben is. Bár a Kecskeméti Arborétum fái még fiatalok, joggal bízhatunk abban, hogy a mi cédrusaink is famatuzsálemekké válnak, és idővel ugyanazt a nyugalmat és méltóságot árasztják majd, amely természetes élőhelyükön oly sokakat lenyűgöz. Különleges alakja a művészeket is megihlette, az egyik leghíresebb alkotás Csontváry Kosztka Tivadar Magányos cédrus című festménye.
A tauruszi cédrus eddigi hazai sikere azt üzeni: vannak fajok, amelyekben alkalmazkodóképességük révén valódi remény rejlik. Jól fejlődő egyedei ma már több helyen is megcsodálhatók az arborétumban, sőt a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Iskola parkjában is. Mindezek alapján díszkertekbe, parkokba, magánkertekbe, valamint erdészeti kísérletekhez egyaránt bátran ajánljuk.
Kísérleti tér
A Kecskeméti Arborétumban tudatosan törekszünk arra, hogy eredeti élőhelyről származó növényeket telepítsünk. Ezek a példányok gyűjteményünk féltett kincsei. Digitális térképen és adatbázisban rögzítjük minden egyed ültetési évét, származását, beszerzési forrását, és figyelemmel kísérjük fejlődésüket. Az elmúlt télen kosaras autó segítségével gyűjtöttünk tobozokat a libanoni cédrus alapfajáról. (A tauruszi cédrus fiatal példányain ugyanis még nem jelentek meg ezek az idővel elfásodó női virágzatok.) Az összegyűjtött szaporítóanyagot azzal a céllal adtuk át a KEFAG Zrt. Innovációs Központjának, hogy elvessék, és a fejlődő csemetéket tovább vizsgálják. Így válik az arborétum a jövő erdőinek egyik lehetséges bölcsőjévé is.
Siposné Barát Mónika,
Vörösváczki Mónika
Kecskeméti Arborétum
