A tartós hőség komoly kihívást jelent a sertéstartók számára, mivel a sertések a legtöbb haszonállatnál nehezebben viselik a magas hőmérsékletet. Csak korlátozottan képesek leadni a felesleges hőt, szervezetük könnyen túlmelegszik – írja az agropolska.pl.

Dr. Paweł Spyrka, a Gobarto Hodowca szakértője szerint a hőstressz nemcsak az állatok közérzetét rontja, hanem csökkenti a termelési eredményeket, gyengíti az immunrendszert, és növeli a gazdasági veszteségek kockázatát. Minél tovább tart a hőség, annál súlyosabb következményekkel kell számolni.

Kevesebb takarmány, lassabb gyarapodás

A hőstressz első jele általában a takarmányfelvétel csökkenése. A sertések kevesebbet esznek, hogy mérsékeljék szervezetük hőtermelését, ennek következtében lassabban gyarapodnak.

A hőség a szoptató kocákat is érinti: csökken a tejtermelésük, a választást követően pedig nehezebben regenerálódnak. Emellett romolhatnak a szaporodásbiológiai eredmények, és nőhet a betegségek kialakulásának kockázata.

A legveszélyeztetettebb csoportok közé a szoptató kocák, a malacok és a nem megfelelő szellőzésű épületekben tartott hízók tartoznak. A magas páratartalom tovább fokozza a hőstressz hatását, különösen a viharokat megelőző időszakban, amikor akár állatelhullás is előfordulhat.

A hőstressz figyelmeztető jelei

A gazdálkodóknak fokozottan figyelniük kell az állomány viselkedését. A hőstresszes sertések gyorsabban lélegeznek, lihegnek, kevesebbet mozognak, és a hűvösebb helyeket keresik. Gyakran csoportosulnak az itatók körül, miközben vízfogyasztásuk jelentősen megnő.

Figyelmeztető jel lehet az étvágy csökkenése és az állatok általános kondíciójának romlása is. Súlyos esetben a túlmelegedés keringési és légzőszervi problémákat, akár elhullást is okozhat.

Öt lépés a hőség okozta veszteségek csökkentésére

A szakértő öt alapvető intézkedést javasol a nyári hőstressz mérséklésére:

• A szellőzőrendszer ellenőrzése: a ventilátorok, légbevezetők, vezérlők és riasztórendszerek működését még a hőhullám előtt célszerű átvizsgálni, valamint el kell távolítani a légáramlást akadályozó szennyeződéseket.
• Folyamatos ivóvízellátás biztosítása: meleg időben a sertések jóval több vizet fogyasztanak, ezért rendszeresen ellenőrizni kell az itatókat, a víznyomást és a vízvezetékek állapotát.
• A felesleges stressz csökkentése: az állatok mozgatását és gondozási feladatokat lehetőleg a reggeli vagy esti órákra kell időzíteni.
• A mikroklíma folyamatos ellenőrzése: nemcsak a hőmérsékletet, hanem a páratartalmat, a takarmány- és vízfogyasztást, valamint az állatok viselkedését is figyelemmel kell kísérni.
• Vészhelyzeti terv kidolgozása: minden gazdaságban ajánlott működő áramfejlesztővel és elegendő üzemanyaggal készülni, mert egy rövid áramszünet is leállíthatja a szellőztetést.

A felkészülés egyre fontosabb

Az egyre gyakoribb hőhullámok miatt a hőstressz elleni védekezés a sertéstartás állandó feladatává vált. A megfelelő mikroklíma biztosítása, az állomány folyamatos megfigyelése és a gyors beavatkozás nemcsak az állatok jóllétét javítja, hanem hozzájárul a termelési veszteségek mérsékléséhez is.