A K&H makroelemzőinek várakozásai szerint idén a magyar GDP éves szinten 1,5 százalékkal növekedhet, ami a 2,6 százalékosra várt inflációval, valamint a 350-360 forint közötti sávban mozgónak valószínűsített euróárfolyammal pozitív környezetet jelent a hazai gazdaságnak, azon belül pedig a mezőgazdaságnak is – mondta a bank tájékoztatóján Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője. A geopolitikai kihívások ellenére is javult K&H a kkv bizalmi index, azon belül pedig az agrárpiaci bizalmi index is pozitív irányban változott, és elérte a 2021. évvégi 18 pontos értéket.
Erős árfolyamhatás
Demeter Zoltán emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt mintegy 10 százalékkal volt gyengébb a forint árfolyama, ami például az egyébként is gondokkal küzdő tej- és sertésszektorban – ahol a hazai felvásárlási árak jelentős mértékben kötődnek az euróban meghatározott uniós árszintekhez – ez azonnal egy 10 százalékos árbevétel-kiesést is jelent. Az erősebb forint gyengíti a magyar termelők exportpozícióit, de a másik oldalon pozitív hatást gyakorol az importált inputanyagok, a külföldről behozott gépek és alkatrészek beszerzési áraira, mérsékelve a termelési költségek növekedését.
Ahogyan a bizalmi index is mutatja,
A rendelkezésre álló állami és uniós támogatások történelmi lehetőséget jelentenek, ezzel együtt ugyanakkor a klímaváltozás hatásai nagy beruházási kényszert teremtenek. Nincs más út: a gazdálkodóknak meg kell növelniük a hosszú távú versenyképességüket és végre kell hajtaniuk az ehhez szükséges beruházásokat, miközben ügyelniük kell arra, hogy az önrész előteremtése ne veszélyeztesse fizetőképességüket. A fennmaradás kulcsa így a likviditás tudatos biztosítása és a jövőre készülő, hatékonyságnövelő beruházások egyidejű menedzsmentje lesz – szögezte le Demeter Zoltán. Ebben a pénzintézet minden segítséget meg tud adni a gazdálkodóknak.
Nyomás alatt a piacok
Eközben azonban a gabona-, a tej- és sertéspiac egyszerre van nehéz helyzetben. Az aszályhelyzet – ahogyan azt Nyárs Levente, a K&H csoport üzleti banki tanácsadója elmondta – egész Európában érezhető a gabonatermelésen, miközben hat a fekete-tengeri kínálat árfékező ereje is. A termésvárakozásokban korábban meglévő optimizmust némileg hűtötte a szárazság, de hiánypiacról egyelőre nincs szó. A kukoricaterméssel kapcsolatban azonban nagyobb kétséget jelez, hogy a termény jegyzése a Matifon az utóbbi napokban 220-ról 230 euróra erősödött, miközben Franciaországban 76-ról 52 százalékra csökkentették a jó, illetve kiváló állapotúnak minősített kukoricaterület arányát.
A gyenge árak ellenére az Európai Unió tejtermelése új rekordot ért el: az idei év első négy hónapjában plusz négy százalékkal nőtt az előző év ugyanezen időszakához képest, és a tejtermék-export is 10 százalékkal bővült.
A sertéspiacra hatással van az Európában jelenlévő afrikai sertéspestis – amely már egy hazai házisertés-állományban is megjelent. A felvásárlási árak itthon a 450-480 forint/kilogrammos sávban mozognak, ami önköltség alatti szintet jelent. Európa sertéspiaca kettéhasadt: a spanyolok az ASP ellenére fejlődnek, magas hozzáadott értékű sertéshústermékekkel foglalnak el piacokat az EU-ban, miközben Hollandia, Belgium és Németország inkább leépíti termelését. Magyarországon is érezhető kettősség a piacon, a kisebb termelők ugyanis most kivárnak, míg a nagyok ebben a helyzetben is minden bizonnyal a fejlesztések mielőbbi megkezdése mellett döntenek.
