Az iráni és ukrajnai háborúk, valamint az El Niño időjárási jelenség együttesen tökéletes vihart idéznek elő: emelkednek a termelési költségek, miközben csökkennek a mezőgazdasági hozamok – írja a Reuters.
Az élelmiszerárak 2022-ben a globális infláció egyik legfontosabb hajtóerejének számítottak, idén azonban eddig viszonylag mérsékeltek maradtak. Sőt egyes térségekben még enyhítették is a magas energiaárak okozta inflációs nyomást.
Ez a nyugalmi időszak azonban várhatóan átmeneti lesz. A nyersolaj árának emelkedése, a Perzsa-öböl térségéből származó műtrágya-kínálat visszaesése, a világ egyes részein tapasztalható dízelhiány, valamint a szélsőséges időjárás egyaránt növeli a termelési költségeket, amelyek – néhány hónapos késéssel – a fogyasztói árakban is megjelennek.
A költségek az év végére és jövőre várhatóan tovább emelkednek
„Arra számítok, hogy a nyersanyagárak mostantól ismét emelkedésnek indulnak, az élelmiszerárak pedig az év végére növekedni kezdenek, jövőre pedig egészen biztosan még magasabbra emelkednek” – mondta a Reutersnek adott interjújában Maximo Torero. Hozzátette, hogy a nyersanyagárak változásának átszűrődése a végső fogyasztói élelmiszerárakba általában három-hat hónapot vesz igénybe.
„A Hormuzi-szoros helyzete minden olyan tényezőt érint, amely a mezőgazdasági termeléshez szükséges” – mondta Torero. „A Brent típusú kőolaj azért fontos, mert a szivattyúzáshoz, a csomagoláshoz, a feldolgozáshoz és a szállításhoz is felhasználják. A földgáz pedig a műtrágyagyártás alapvető nyersanyaga.”
Eközben az Ukrajna által az orosz olaj- és gázinfrastruktúrában okozott károk visszafogják a dízelolaj és a földgáz exportját, amelyek egyaránt kulcsfontosságú alapanyagok az élelmiszer-termelésben.
Mivel a nyersanyagárak globálisan alakulnak, ennek hatásai világszerte érezhetők, még akkor is, ha a gazdagabb országok nagyobb pénzügyi mozgástérrel rendelkeznek termelőik támogatására.
A probléma globális mértékű
„Európában, az Egyesült Államokban, Brazíliában és Ázsiában is ezt halljuk” – mondta Torero. „A szűkülő nyereséghányad egyre nagyobb nyomást gyakorol arra, mit vetnek végül a gazdák.”
Jól mutatja ezt az is, hogy az Egyesült Államokban – amely a legtöbb fontos termelési inputból önellátó – az Amerikai Farm Iroda Szövetsége (American Farm Bureau Federation) szerint szövetségi támogatás nélkül a kilenc legfontosabb szántóföldi növényt termesztő gazdák 2027-re összesen 32 milliárd dolláros veszteséget szenvedhetnek el.
A szervezet becslése szerint hektáronként számolva valamennyi vizsgált növény veszteséges marad 2027-ben, vagyis a termelési költségek meghaladják a várható bevételeket.
Ausztrália – a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági exportőre – nemrég közölte, hogy a téli növények hozama várhatóan 21 százalékkal csökken. Ennek egyik fő oka az üzemanyag- és műtrágyaárak jelentős emelkedése, valamint a kulcsfontosságú termelési inputok rendelkezésre állásával kapcsolatos bizonytalanság.
Mindeközben az idei El Niño időjárási jelenség várhatóan különösen erős lesz, jelentősen megváltoztatva a csapadékeloszlást. Ez várhatóan hatással lesz a mezőgazdasági nyersanyagok áraira, és akár több tízmillió embert is súlyos élelmezési bizonytalanságba sodorhat.
Indiában a monszun már most késik, és az előrejelzések szerint ebben a hónapban az átlagosnál kevesebb csapadék várható. Ez kedvezőtlenül érintheti a rizstermést, ami végső soron a globális élelmiszer- és nyersanyagárak emelkedéséhez is hozzájárulhat.
