0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. szeptember 4.

A szőlőültetvények a bozóttüzek terjedését is lassíthatják

A megfelelően kezelt szőlőültetvények nemcsak kiemelkedő gazdasági és tájképi értéket képviselnek, hanem a bozóttüzek terjedését is fékezhetik. Uniós projektek azt vizsgálják, hogyan illeszthető a szőlőtermesztés a tűzmegelőzési stratégiákba.

A vidéki közösségek gazdasági megtartóereje

A tűzmegelőzési zónák kialakítása nemcsak növényzetkezelési kérdés. A FIRE WINE a közösségek társadalmi és gazdasági ellenálló képességével is foglalkozik, például tűzesetek utáni kríziskezelő műhelymunkákat szervez szőlészek és más vidéki szereplők számára.

A katalóniai Oller del Mas birtokon például a szőlőtermesztés újjáélesztése új agroturisztikai és vendéglátási lehetőségeket teremtett, miközben hozzájárult egy 12. századi erődített udvarház megőrzéséhez is.

Az Empordà régióban pedig létrehozták a „Vi Fumat” elnevezésű bort, amelyet bozóttűz füstjének kitett szőlőből készítenek. Bár a szőlőt érő füsthatás komoly borászati technológiai kihívást (smoke taint – füstkárosodás) jelent az illékony fenolok miatt, a termék a tűzesetek utáni helyreállítást és a helyi közösségek összefogását sikeres kommunikációs eszközzé alakította.

KAP támogatások a megelőzés szolgálatában

Az EU Közös Agrárpolitikája (KAP) több olyan zöld eszközt is tartalmaz, amely támogathatja a tűzmegelőzést szolgáló földhasználatot. Ilyenek lehetnek az önkéntes agro-ökológiai programok (eco-schemes), a klímaalkalmazkodási intézkedések és a vidékfejlesztési források.

A borágazat emellett külön uniós ágazati támogatási lehetőségekkel is rendelkezik, többek között innovációs beruházásokra, ültetvények szerkezetátalakítására és fenntartható termelési gyakorlatokra.

Az uniós Polgári Védelmi Mechanizmus keretében készült egyik közelmúltbeli jelentés például kifejezetten azt javasolta a görög hatóságoknak, hogy a bozóttűzkockázat csökkentésére szolgáló agrotechnikai eszközök között szőlőültetvényeket és parafatölgy-ligeteket is alkalmazzanak élő tűzvédelmi pásztaként.

(Fotó: MMG Archív)

A tapasztalatok alapján a szőlőültetvények tehát nem önmagukban jelentenek védelmet, hanem egy szélesebb körű, integrált tájgazdálkodási rendszer részeként. A megfelelően karbantartott mezőgazdasági területek, az aktív vidéki közösségek és az összehangolt földhasználat együttesen képesek érdemben csökkenteni a bozóttüzek gyors terjedésének kockázatát.

Forrás: Európai Bizottság