0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. szeptember 4.

Jubileumi helyzetértékelés a XV. Magyar Paprika Napján

Nagypéter Sándor, a DélKertész elnöke köszöntőjében és helyzetértékelésében nemcsak az elmúlt másfél évtized eredményeit tekintette át, hanem kendőzetlen őszinteséggel elemezte a kertészeti ágazatot sújtó piaci, klíma- és szabályozási kihívásokat.

A hungarikum szentesi paprika hazájában tizenötödik alkalommal gyűltek össze a hajtatott zöldségtermesztési szektor meghatározó szereplői, szakpolitikusai, kutatói és termelői. A 2012-ben útjára indított szakmai nap mára a hazai kertészet legjelentősebb fórumává nőtte ki magát, amit bizonyít a rendezvény rekordnagyságú, csaknem 440 fős jelentkezőszáma.

Nagypéter Sándor köszöntőjében felidézte, hogy a rendezvénysorozat elindításának apropóját 15 évvel ezelőtt egy rendkívül nehéz időszak, a 2011-es európai uborkaválság adta. Akkor a növényegészségügyi pánik miatt a zöldségfogyasztás drasztikusan visszaesett, ami a DélKertész szövetkezet termelőinek több mint 1,5 milliárd forintos – mai értéken csaknem 10 milliárd forintos – veszteséget okozott. Ez az eset mementóként szolgál arra, hogy a hazai és európai friss áru megbecsültségéért és biztonságáért folyamatosan tenni kell.

Nagypéter Sándor szerint a hazai kertészetek fennmaradása és jövedelmezősége a technológiai modernizációra, a gyors alkalmazkodóképességre és az összefogáson alapuló, megkülönböztethető magyar márkaépítésre épülhet. (Fotó: PNK)

Rendkívüli nyári hullámvölgy

Az idei év értékesítési tapasztalatait elemezve az elnök rámutatott: a növényházi paprika és paradicsom tekintetében az első félév kifejezetten pozitív elmozdulást hozott a termelői jövedelmezőségben. A július és az augusztus első fele azonban tragikus fordulatot vett: a hazai lakossági fogyasztás alacsony szintre csökkent. A szezonálisan megszokott balatoni turisztikai fellendülés elmaradt, ami közvetlen árcsökkenési nyomást gyakorolt a termelőkre, visszaszorítva az árakat a 2022-es szintre.

Bár az európai exportpiacokon az eurós egységárak kedvezőbben alakultak a tavalyinál, a megerősödött forint jelentősen csökkentette a hazai termelők tényleges forintbevételeit.

Beszédében Nagypéter Sándor kiemelte, hogy a normál kereskedelmi folyamatokba való túlzott állami beavatkozás kontraproduktívvá vált, amelynek végén a termelők váltak/válnak vesztesekké.

A 2025 decembere óta érvényben lévő kiskereskedelmi árrésszabályozás és az árfigyelő rendszer torzítja a versenyt, és egyenár képzésére készteti a beszállítókat, miközben a költségeik eltérők. Sürgető ezen intézkedések mielőbbi kivezetése.

Kritika érte az áruházláncok azon törekvését, amely egységes beszállítói csomagolásba tereli a termékeket, tömegcikké „silányítva” azokat. A minőségi magyar zöldségeknek inkább saját márkanévvel, egyedi csomagolásban kell megjelenniük a polcokon. és a fogyasztóra bízni a választást.

Sürgető makrogazdasági és klíma-kihívások

Zöldség-gyümölcs Áfájának-csökkentése 5%-ra nem várhat tovább, az évek óta húzódó intézkedést legkésőbb 2027 első negyedévéig meg kell lépni. Ennek hiányában a feketegazdasággal szemben alulmaradó kis- és középüzemek tömeges csődhulláma várható.

A kerekasztal beszélgetésen izgalmas részleteket ismerhettünk meg az idei év és a jövő termesztés-technológiai, nemesítési, növényvédelmi kihívásairól. (Fotó: PNK)

A 30–40 napos nyári hőséghullámok és hőkupolák a növényházi állományokat is súlyosan megterhelték. Zöldséget öntözés nélkül ma már nem lehet termelni. A növényházi termesztésben alkalmazott precíziós öntözés a legvíztakarékosabb technológia, így a vízhez való hozzáférést korlátozásmentesen garantálni kell.
Szükség van a fóliák modernizációjára.

Ahol hiányzik a korszerű automatizált szellőzés, klímaszabályozás, árnyékolás és párásítás, ott a növények nem élik túl a hőstresszt. A DélKertész szaktanácsadói ezért felmérik a tagok növényházait, és a szövetkezet támogatást, valamint finanszírozási segítséget nyújt a technológiai fejlesztésekhez.

Az idei évben a hajtatókörzetben a megszokottnál erősebb vírusfertőzés lépett fel, ami egyes üzemekben teljes állománykitakarítást tett szükségessé.

A munkaerőhiány terén világossá vált: a kézi munkaerőt igénylő feladatokra nincs és nem is lesz több hazai munkaerő, így az automatizáció mellett a külföldi munkavállalók szervezett bevonása elkerülhetetlenné vált a termelés fennmaradásához.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: