Európa szőrmeipara egyszerre néz szembe külső politikai nyomással és belső konfliktusokkal. Miközben az Európai Unióban továbbra is napirenden van a szőrmeállat-tenyésztés és a szőrme értékesítésének jövője, az iparág szereplői között arról is vita alakult ki, ki ellenőrizze az állatjóléti tanúsítás rendszerét, illetve milyen csatornákon keresztül értékesíthetők az ilyen minősítéssel rendelkező prémek – írja az euractive.com.
A konfliktus egyik főszereplője a holland Van Ansem, amely saját aukciós platform létrehozását tervezi. A vállalat augusztus 16-án a Fur Europe európai érdekképviseletnek és a Nemzetközi Szőrmeipari Szövetségnek (IFF) küldött levelében azt írta: azért döntött az önálló értékesítési rendszer mellett, mert nem tudott olyan feltételekről megállapodni, amelyek mellett tanúsított prémjeit közvetlenül értékesíthetné a vásárlóknak.
A vita jelentőségét az adja, hogy a szőrmeiparban az állatjóléti tanúsítás nem egyszerű marketingcímke. A WelFur 2018 óta működő rendszerében külső ellenőrök vizsgálják a prémesállat-telepeket, és a minősítés csak meghatározott követelmények teljesítése esetén használható. A rendszer célja, hogy az állatok tartási körülményeit és jólétét ellenőrizhető szempontok alapján értékelje. A tanúsítvány ugyanakkor a prémek kereskedelmi értékesítésének fontos elemévé is vált.
A prémek útja eltér a legtöbb mezőgazdasági termékétől. A termelők jellemzően nem közvetlenül a végső vevőknek értékesítenek, hanem szakosodott aukciósházakon keresztül. Ezek az intézmények osztályozzák a prémeket, csoportosítják azokat minőségük és egyéb jellemzőik alapján, majd nemzetközi vásárlók előtt értékesítik. Az Európai Unióban jelenleg a finnországi Saga Furs tölti be a tanúsított prémek aukciós értékesítésében a meghatározó szerepet.
Nagyobb versenyt teremthetne az értékesítésben
Ez magyarázza, miért vált stratégiai kérdéssé a Van Ansem számára egy alternatív aukciós rendszer létrehozása. A vállalat álláspontja szerint a WelFur-tanúsítás használata gyakorlatilag a létező aukciós csatornákhoz köti a termelőket. Ha azonban egy új aukciósház is értékesíthetne WelFur-minősítésű prémeket, az nagyobb versenyt teremthetne az értékesítésben, és a termelők számára is több lehetőséget biztosíthatna. Ehhez azonban tisztázni kell, hogy az új platform milyen feltételekkel használhatná a tanúsítási rendszert.
A konfliktusnak pénzügyi oldala is van. A Saga Furs aukcióin értékesített prémek után illetéket szednek be, amelyből a Fur Europe is részesül. A Van Ansem azt kifogásolja, hogy a termelői pénzek felhasználására nincs elegendő befolyása, különösen akkor, ha azok egy részét politikai lobbitevékenységre és a szőrmeipar népszerűsítésére fordítják. Az Euractiv iparági forrásokra támaszkodó számítása szerint a vállalat márciusi értékesítései önmagukban mintegy 24 ezer eurónyi bevételt jelenthettek a Fur Europe számára.
A WelFur a Furmark szélesebb tanúsítási rendszerének része, amelyet az IFF felügyel. A rendszerben az iparág nemzeti és regionális érdekképviseletei is szerepet játszanak. A Saga Furs azonban tavaly novemberben bejelentette, hogy megszünteti régóta fennálló illetékfizetési megállapodását az IFF-fel, jogi és adminisztratív nézeteltérésekre hivatkozva. A Saga saját közlése szerint korábban messze a szövetség legnagyobb finanszírozója volt. Az IFF ezt követően megszüntette a Saga Furmark-tanúsítási megállapodását is.
