Úgy tűnik, hogy ez utóbbi antagonista, vagyis ellentétesen működő izomként funkcionál: az ellenkező irányba húzóerőt hoz létre, és fokozatosan visszaállítja a törzset egyenes állapotába. A húzottfa kialakulása összetett biológiai folyamat, amely sejtszinten szabályozott, és több egymást követő szakaszból áll. A folyamatot a növény propriocepciója is szabályozza.
A húzottfa egyébként az erdészetben és a faiparban hibának számít. Ennek oka, hogy változik a faanyag homogenitása. Az ilyen fa szárításkor könnyebben reped, erősen vetemedik hosszirányban is. Mechanikai megmunkálása nehezebb, a keletkező felületek egyenetlenek, bolyhosodók.
A törzsön bárhol kialakulhat a húzottfa
Eddig úgy gondolták, hogy a húzottfa kizárólag a törzs felső oldalán alakul ki, és ennek hatására a törzs felfelé hajlik. Ez például a hegyoldalakon növő fák törzsének tövénél is megfigyelhető. A mostani tanulmány azonban kimutatja, hogy a húzottfa egymással ellentétes szerepeket is betölthet – hasonlóan azokhoz az izmokhoz, amelyek az állatok testtartását fenntartják és lehetővé teszik mozgásukat.
Ezeket az információkat integrálják és feldolgozzák, majd ennek alapján különböző irányokban aktiválják a húzottfa képződését, hogy elérjék vagy fenntartsák a legmegfelelőbb testtartást.
Ezek a kulcsfontosságú képességek hozzájárulnak a fák ellenálló képességéhez olyan szélsőséges események során, amelyek megváltoztathatják helyzetüket, például viharok vagy földcsuszamlások esetén. Ez különösen fontos tulajdonság a klímaváltozás összefüggésében.
Fotó: Hans, Pixabay
Az eredmények új lehetőségeket is megnyithatnak a termesztett növények propriocepciójuk alapján történő nemesítésében:
„Amit felfedeztünk, az egy valódi szenzomotoros szabályozási kör, amely a fák fás részeiben működik! A húzóttfa egymást követő aktiválásának nem megfelelő összehangolása túlzott belső feszültség kialakulásához vezethet, ami befolyásolhatja a faanyag minőségét. Ezek az eredmények ezért új irányt szabnak az alkalmazott kutatásoknak, amelyek célja a faanyag minőségének javítása, valamint olyan fák létrehozása, amelyek a lehető legegyenesebbek és legkevésbé feszültek maradnak, bármit is hozzon az élet” – mondta Bruno Moulia, az INRAE kutatási igazgatója.
