Mi történik élettanilag az oltás után?
Az oltás lényege, hogy két növény szöveteit úgy illesztjük össze, hogy közöttük működő kapcsolat alakuljon ki. A frissen vágott felületeken sebkallusz képződik, majd megfelelő illeszkedés esetén új
szállítószöveti kapcsolatok jönnek létre. Ezeken keresztül az alany és a nemes élettanilag összekapcsolódik. Az alany gyökérzete veszi fel a talajból a vizet és az ásványi anyagokat, zöld szövete pedig fotoszintetizál. Az elkészült asszimiláták egy része az oltványba jut. A színes, klorofillmentes
felső rész tehát bizonyos értelemben „kölcsönkapja” az alany gyökérzetét és fotoszintetizáló apparátusát. A kapcsolat kétirányú anyagszállítást tesz lehetővé:, ahol a xilém elsősorban vizet és oldott ásványi anyagokat, a floém pedig szerves anyagokat szállít.
Milyen a jó alany?
Jó alanynak gyors növekedésű, erős gyökérzetű, egészséges és az oltvánnyal kompatibilis kaktusz szükséges. Fontos, hogy aktív növekedésben legyen, mert ilyenkor gyorsabb a sebgyógyulás és a szállítószöveti kapcsolat kialakulása. Beteg, kiszáradt, rothadásnak indult vagy nyugalmi állapotban lévő alany lényegesen rosszabb választás.
Alanynak alkalmasak többek között a Hylocereus, Myrtillocactus vagy Stenocereus fajok. A megfelelő alany kiválasztásánál nemcsak a kezdeti összeforrás számít, hanem a későbbi növekedési ütem, a
hőmérsékletigény és a tartósság is.
Hogyan oltsunk kaktuszt?
A színes gömbkaktuszoknál az egyik legegyszerűbb eljárás a lapoltás. Ehhez nagyon éles, tiszta és fertőtlenített penge szükséges. Az alany felső részét egyetlen határozott, lehetőleg teljesen sík vágással levágjuk. Ezután a nemes alsó részéből is készítünk friss, sík metszlapot. A vágási felületeket nem érdemes hosszasan szárítani, mint dugványozáskor, mert itt éppen az a cél, hogy a friss szövetek gyorsan kapcsolatba kerüljenek egymással.
A nemest az alanyra helyezzük úgy, hogy az edénynyaláb-gyűrűk legalább egy ponton, de lehetőleg minél nagyobb szakaszon találkozzanak. Ezután enyhén rányomjuk, hogy ne maradjon levegő a két vágási felület között. A nemest gumigyűrűvel, befőttesgumival vagy más kíméletes rögzítéssel néhány napig–egy-két hétig a helyén tartjuk. A friss oltványt világos, de közvetlen erős napsütéstől védett, meleg helyre tesszük. A túlöntözést különösen kerülni kell, mert a friss sebfelületek rothadásra érzékenyek.
Miért nőnek gyorsabban az oltott kaktuszok?
Az oltás nemcsak a klorofillmentes változatok életben tartására használható. A kaktuszgyűjtők régóta alkalmazzák ritka vagy rendkívül lassan növő fajok felnevelésének gyorsítására is. Egy erős, gyors
növekedésű alany jóval intenzívebb víz- és tápanyagellátást biztosíthat, mint amire a lassú növekedésű faj saját gyökérzete képes lenne. Ennek hatására az oltvány gyorsabban fejlődhet, hamarabb hozhat sarjakat és akár korábban virágozhat is. Ez különösen értékes lehet nagyon apró magoncoknál, ritka fajok szaporításánál vagy olyan növény megmentésekor, amelynek gyökérzete
rothadás miatt elpusztult. Az oltás tehát egyszerre lehet szaporítási, növekedésgyorsítási és növénymentési módszer.
Miért kell időnként újraoltani?
Az oltott színes kaktuszok egyik hátránya, hogy a párosítás nem feltétlenül tart évtizedekig. A kereskedelemben használt gyors növekedésű alany és a lassabb Gymnocalycium növekedési sebessége jelentősen eltérhet. Az alany idővel megöregedhet, megnyúlhat, parásodhat, károsodhat vagy rothadásnak indulhat. Maga az oltási kapcsolat is veszíthet hatékonyságából. Ezért nincs olyan szabály, hogy minden oltott kaktuszt például pontosan kétévente kötelező újraoltani. A növényt az állapota alapján kell megítélni. A tömegtermelésben gyakori Hylocereus-alanyokon tartott színes Gymnocalyciumok sokszor csak néhány évig maradnak igazán jó állapotban. Gyakran 1–3 éves élettartamot említenek, de megfelelő tartás és jó oltási kapcsolat mellett ennél tovább is élhetnek. Más, tartósabb alany-nemes kombinációk lényegesen hosszabb életűek lehetnek.
Két növényből egy működő rendszer
A színes oltott kaktuszok jó példái annak, hogyan használhatja ki a kertészet a növények élettani sajátosságait. A látványos piros, sárga vagy narancssárga felső rész gyakran éppen azért ilyen feltűnő, mert elveszítette a fotoszintézishez szükséges klorofillt. Amit esztétikailag nyert, azt élettani önállóságban elveszítette. A zöld alany ezt pótolja, hiszen gyökérzetével vizet és ásványi anyagokat vesz fel, fotoszintézisével pedig szerves anyagokat termel.
