Több kalászost vetnek
A gazdálkodók közben már a következő évre készülnek. Az őszi káposztarepce vetésterülete jelenleg mintegy 146 ezer hektár, és a GOSZ szerint ez még növekedhet. Az őszi kalászosok vetésterületén pedig 10–15 százalékos növekedés várható. Ez részben válasz a kukorica termesztésének egyre nagyobb időjárási kockázataira. A következő hónapok csapadéka ugyanakkor kulcsfontosságú lesz. Ahhoz, hogy tavasszal megfelelő vízkészlettel lehessen megkezdeni a munkát,
A toxin ismét kockázat
A Magyar Mezőgazdaság kérdésére Molnár János arról is beszélt, hogy a rendkívül száraz és meleg időjárás a kukorica minőségére is hatással lehet. Az ilyen évjáratokban ugyanis megnő az aflatoxin megjelenésének kockázata. Az államtitkár szerint már vannak olyan kukoricatételek az országban, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben érintettek. A problémás tételek felhasználása ugyanakkor az ipari felhasználókon keresztül megoldható.
A tárca becslése alapján a magyar kukoricatermés 15–25 százalékát érintheti kisebb vagy nagyobb mértékben a toxinfertőzés, a pontos arány azonban csak a betakarítás előrehaladtával és a vizsgálatok után lesz meghatározható. A betakarítás először az ország keleti részén kezdődött, és fokozatosan halad a Dunántúl felé. Az államtitkár úgy véli, utóbbi térségekben a magasabb termésátlag miatt kisebb lehet a fertőzés kockázata, ezért abban bíznak, hogy az érintett tételek aránya nem növekszik tovább.
Készül az új agrárstratégia
A nyár elején megkezdődött Magyarország új agrárstratégiájának kidolgozása, amelynek végső finomításai jelenleg zajlanak. Az államtitkár szerint
Ennek része lehet a víz megtartása és a vízgazdálkodás fejlesztése, de a termelési potenciál és a termelési szerkezet átalakítására is szükség lehet.
A cél, hogy a gazdálkodók a változó körülmények között is hosszú távon folytathassák tevékenységüket, és a Magyarországon megtermelt alapanyagokat minél nagyobb arányban itthon dolgozzák fel. Az idei év tapasztalatai azt mutatják, hogy az alkalmazkodás már nem hosszabb távú lehetőség, hanem a gazdálkodás egyik alapfeltétele.
