A nyári hőség előli menekülés másik sikeres módja lett, hogy az őszi árpát szenázsnövényként alkalmazták. A korai betakarítású tavaszi szenázsok nagy előnye, hogy még a nyári aszály beállta előtt lekerülnek a földekről. „Az árpát idén próbáltuk ki szenázsként, és kifejezetten kedvezőek a tapasztalataink: jó termésátlag mellett kiváló beltartalmat adott. A viaszérésben betakarított árpa kettős előnyt nyújt: a szárai és levelei még zöldek és könnyen emészthetők, míg a kalászában lévő szemek már számottevő keményítőt tartalmaznak. Így a teljes takarmánykeverékbe (TMR) egyszerre kerül jó minőségű rost és energiát adó keményítő, ami hatékonyan pótolja a kieső kukoricát.

– mutatott rá a szakember, ugyanakkor hozzátette: „Mindez csak öntözhető helyeken érvényes. Másodvetésbe pedig öntözés nélkül belevágni meggondolatlanság.”

Tetemes varjúkár

A technológiai váltás a talaj-előkészítést is elérte: a Nyakas Farmon teljesen elhagyták a szántást. A rendkívüli szárazság miatt a forgatott talaj elmunkálhatatlanná vált, így a forgatás nélküli műveléssel igyekeznek megőrizni a talajban maradt kevés nedvességet és biztosítani a megfelelő magágyat. A természeti kihívásokat tetézi az országos méreteket öltő varjúkár. A túlszaporodott vetési varjak a Nyakas Farmon éves szinten 15-20 millió forintos kárt okoznak a kora tavaszi és másodvetésű állományok tönkretételével.

A tejelő tehenészetek takarmányalapját a jövőben a nagy stressztűrő képességű, jó vízgazdálkodású hibridek adhatják. A nemesítők felé egyértelmű az elvárás: olyan növényekre van szükség, amelyek a csökkenő csapadékmennyiség mellett is képesek garantálni a TMR-hez szükséges energiatartalmat és a könnyen emészthető rostot.