Kilépni a „vörös óceánból”
Az államtitkár szerint az állati és a növényi eredetű fehérjéknek nem egymás versenytársaiként kell megjelenniük. A kérdés inkább az, hogy milyen mennyiségben, milyen minőségben és milyen fenntarthatósági, illetve egészségügyi szempontok mellett kerülnek az élelmiszerek a fogyasztókhoz.
Ebben Magyarországnak ki kell lépnie az úgynevezett „vörös óceánból”, vagyis abból a helyzetből, hogy a termékek elsősorban az ár alapján versenyeznek egymással.
A magyar állattenyésztés számára ugyanis más értékek is megkülönböztető tényezőt jelenthetnek: a rövidebb ellátási láncok, a nyomon követhetőség, az állatjólét, az élelmiszerbiztonság, az ismert eredet és az antibiotikum-használat mérséklése, amit például a sertéságazat PRRS-mentessége mutat. Búza László szerint kérdés az is, hogy milyen egészségügyi értéket képvisel az előállított élelmiszer. „Nem egyszerűen több élelmiszert akarunk előállítani, hanem jobbat” – fogalmazott.
A hangsúly nem azon van, hogy egy importtermék feltétlenül tartalmaz-e gyógyszermaradékot, hanem azon, hogy az antibiotikumok felelős használata, az állategészségügyi státusz és a termelési körülmények együttesen milyen értéket képviselnek. Ezt azonban csak akkor lehet érvényesíteni a piacon, ha a fogyasztó és a kereskedelem is ismeri és érti.
Úgy véli, a terméktanácsoknak is szélesebb együttműködésre lenne szükségük: a termelők és feldolgozók mellett a forgalmazókat, a közétkeztetést és a fogyasztói oldalt is be kellene vonni az ágazati párbeszédbe.
Cél az élelmiszerműveltség növelése
A bizalom erősítésében Búza László szerint fontos szerepe lehet az élelmiszer-műveltségnek is – ezért is került be ez a fogalom az általa vezetett államtitkárság megnevezésébe.
Példaként olyan külföldi kezdeményezéseket említett, amelyek során a fogyasztók, különösen a gyerekek és a fiatalok közvetlenül találkozhatnak a gazdaságokkal és az élelmiszer-előállítással: megnézhetik az állatokat, a takarmányt, az üzemeket, megkóstolhatják a termékeket, és személyesen beszélhetnek a gazdálkodókkal.
A jövő feladatai között természetesen a klímaváltozás okozta alkalmazkodást is kezelni kell. Búza László szerint azonban a folyamatos „tűzoltás” mellett szükség van egy hosszabb távú, világos élelmiszergazdasági és állattenyésztési stratégiára is. Ennek középpontjában pedig nem pusztán a termelési volumennek, hanem az élelmiszer minőségének, biztonságának és egészségre gyakorolt hatásának kell állnia.
