A melegebb időjárás nem minden növénynek kedvez
A klímaváltozás hatásai a növényvilág változásaiban is megmutatkoznak. A kutatók a jelenlegi megfigyeléseket a történelmi adatokkal összevetve meg tudják állapítani, hogy egyes növényfajok csaknem száz évvel ezelőtt milyen magasságban fordultak elő, és hogy azóta magasabbra húzódtak-e.
Arra is választ keresnek, hogy az újonnan megjelenő fajok kiszorítják-e az alacsonyabb térségekben korábban élő növényeket. „Mintegy 2500 növényfaj esetében látjuk, hogy hol fordult elő korábban, és hol található meg ma” – mondja Rixen.
Ennek következtében bizonyos fajoknál hamarabb kezdődhet az őszi időszak, amikor elkezdenek nyugalomba vonulni.
Fotó: Iso Tuor, Pixabay
A civil kutatók is fontos szerepet kapnak
A Flora Raetica nem kizárólag hivatásos botanikusok munkájára épül. A projekt úgynevezett citizen science, vagyis közösségi tudományos program: önkéntesek segítik a kutatókat a növényfajok megfigyelésében és dokumentálásában. A részvételhez nem szükséges minden növényfajt ismerni. Az InfoFlora alkalmazás segítséget nyújt a növények azonosításában.
„Sokan először eljönnek velünk egy próbaútra, hogy megnézzék, tetszik-e nekik a munka” – mondja Rixen. Akik folytatják, egy nagyobb, Svájc teljes növényvilágát vizsgáló kezdeményezés, az InfoFlora részévé válnak.
A résztvevőknek nem feltétlenül kell rendszeresen teljes mintaterületeket felmérniük.
„Vannak egyedi küldetések is, például egy ritka szamócafaj megtalálása Davosban, a Hohe Promenade környékén” – mondja Rixen. Mások a kihalással veszélyeztetett, vörös listán szereplő fajokat keresik.
A Flora Raeticaról – öt fontos kérdés és válasz
- Mit vizsgál a projekt?
A Flora Raetica azt kutatja, hogyan változott Graubünden növényvilága az elmúlt mintegy száz évben.
- Miért fontos?
A történelmi és jelenlegi adatok összehasonlítása megmutathatja, mely növényfajok jelentek meg újonnan, melyek tűntek el, illetve melyek húzódtak magasabb térségekbe – részben a klímaváltozás következtében.
- Hogyan zajlik a kutatás?
A jelenlegi növénymegfigyeléseket az 1930-as években készült botanikai feljegyzésekkel vetik össze.
- Kik vesznek részt benne?
Kutatók és önkéntesek dolgoznak együtt. A közösségi tudományos programban bárki részt vehet, aki érdeklődik a növényvilág iránt.
- Mire használják az adatokat?
Az összegyűjtött adatok segítenek feltárni és jobban megérteni az alpesi növényvilág és a biodiverzitás hosszú távú változásait Graubündenben.
