Amit megtermelünk, ahogyan feldolgozzuk, majd végül elfogyasztjuk, az egészségünkre is hatással lehet. Káposztás Zsolt sebész főorvos, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyetemi tanára szerint ezért a hagyományos „farm-to-fork” szemléletet érdemes továbbgondolni: a jövőben egyre inkább a termőföldtől egészen az egészségig tartó folyamatban kell gondolkodnunk.

„A mezőgazdaság, az élelmiszer-előállítás és az egészségügy valójában ugyanannak a folyamatnak különböző pontjain helyezkedik el. Amit a termőföldön előállítunk, annak hatása végül az emberi szervezetben is megjelenhet” – fogalmazott Káposztás Zsolt.

Éppen ezért szerinte érdemes a jól ismert „farm-to-fork”, vagyis a termőföldtől az asztalig tartó megközelítést bizonyos területeken tovább bővíteni. A „farm-to-health” szemlélet már nem csupán azt vizsgálja, hogyan jut el az élelmiszer a fogyasztóhoz, hanem azt is, milyen hatással lehet annak összetétele és minősége az életminőségre, az anyagcserére vagy akár egyes betegségek kialakulásának kockázatára.

Ennek egyik legígéretesebb kutatási területe a mikrobiom. A bélrendszerben élő mikroorganizmusok összetételét és működését jelentősen befolyásolhatja a táplálkozás, miközben maga a mikrobiom is kapcsolatban állhat az anyagcserével, az immunrendszer működésével és a szervezet gyulladásos folyamataival.

Ennek vizsgálatára a MATE Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetével közös munkacsoport jött létre, amely a mikrobiom és annak táplálkozással történő befolyásolásának lehetőségeit kutatja. A cél hosszabb távon nem pusztán új tudományos eredmények létrehozása, hanem annak feltárása is, hogyan fordíthatók le ezek a mindennapi gyakorlatban alkalmazható megoldásokká.

A kutatástól az alkalmazásig

Káposztás Zsolt szerint az egyetemek szerepe éppen ezen a ponton válik különösen fontossá. A kutatás ugyanis önmagában nem érhet véget egy tudományos közlemény megjelenésével.

„Az egyetemek egyik fontos feladata, hogy felismerjék az új kutatási irányokat, de legalább ennyire lényeges, hogy az ígéretes eredményekből ipari és kormányzati együttműködéssel valóban használható megoldások szülessenek” – hangsúlyozta. Erre példaként említette saját sebészeti navigációs rendszerük fejlesztését, amelyben hazai szakemberek és bostoni mérnök kollégák dolgoznak együtt.