Ezek olyan, részben amorf* anyagtípusok, amelyek közül több, alkotóinak 2–50 nanométeres felületén, viszonylag nagy mennyiségű, különböző típusú vegyület, vegyületcsoport molekuláit (köztük például illóolajokét) képes megkötni, tárolni és – fokozatosan, szabályozottan, lassanként – felszabadítani.

Egyes illóolaj-alkotók, így például a timol, eukaliptol, mentol, kámfor ugyan bizonyítottan képesek pusztítani a fiasításba petézésre kilépő (foretikus) nőstény Varroa destructor atkákat, de nem hatnak kellőképpen, mivel hőmérséklettől függően gyorsan, rövid időn belül elpárolognak. Ugyanilyen okból, súlyos atkafertőzés esetén nem vagy gyengén hatnak olyan, legális forgalomban lévő atkairtó készítmények, amelyek illóolajokat, vagy azok hatóanyagait tartalmazzák, valamilyen technológiai eljárással, például gélbe dolgozva. Máskülönben,

Olasz kutatók laboratóriumi in vitro* és gyakorlati, in vivo*, méhesekben végzett vizsgálatokkal igyekeztek tisztázni, hogy a por alakú SilSol^® szilikahordozó mennyiben alkalmas, a bevezetőben említett tulajdonságai miatt, segédanyagnak timol, kámfor, mentol és eukaliptol bejuttatására, valamint hogy az atkairtójelölt formula egyáltalán mennyire hatékony, mennyivel jobb gyakorlati, méhészeti használatban, mint például az ismert, 15 naponta cserélt Apiguard^® gél. A labo­ratóriumi mérések alapján elmondható, hogy a porózus anyagszerkezet miatt a vizsgált illóolaj-alkotók lassabban válnak szabaddá, a folyamat nem függ a környezet hőmérsékletétől, így – elméletileg – tovább hatnak.

Utóbbiakat azonban elérhető távolságban helyezték el az esetleges cserék érdekében, tehát mint ez szokásos a hétköznapi gyakorlatban. A kísérleti, szilikapor hordozós készítmény, valamint az Apiguard^® hatására naponta és összesen lehulló atkák számát rögzítették, emellett kiszámolták az adott típusú atkairtás hatékonyságát a kezelést megelőző atkafertőzéssel összehasonlítva. A kísérletek befejezéseként zárókezelést végeztek. Az alkalmazott hatóanyag-mennyiségek az Apiguard^®-éhoz hasonlóak voltak.

Az eredmények, amelyeket statisztikai analízissel*, 95 százalékos megbízhatósági tényező figyelembevételével igazoltak, az új szilikapor hordozós készítménynek az Apiguard^® géllel szemben mutatott, egyértelműen magasabb hatékonyságát bizonyítják. Mindez azonban csak a készítményformulálás* és engedélyezés előkészítését jelenti. Sem maga a szilikabázisú por, sem a vizsgált, természetes illóolaj-alkotók nem minősülnek kockázatos, egészséget veszélyeztető anyagnak.

Fogalomleírások*:

• Akaricidek: kifejezetten az atkafélék elpusztítására, illetve szaporodásuk gátlására szolgáló rovarölő szerek.

• Amorf: szabálytalan alakú, nem kristályszerkezetű.

• Formulálás (gyógyszeré, növényvédő szeré stb.): olyan fizikai-kémiai, speciális formába hozás – a hatóanyagok mellett segédanyagokkal –, amely a kívánt célnak leginkább megfelel.

• Gyógyszertechnológia: tudományág, illetve gyakorlat, amely adott gyógy-, illetve terápiás célú (esetünkben például parazitaellenes) szerek (e célra kiszemelt jelöltek) fizikai, kémiai stb. és a célszervezetek jellemzőinek figyelembevételével a lehető legjobban értékesülő (ható) terápiás termék, szer előállítását célozza.

• In vitro: laboratóriumi, nem élő közegben végzett (vizsgálatok).

• In vivo: élő szervezetekben végzett (vizsgálatok).

• Porózus (felületű) anyag: (szabad szemmel vagy mikroszkóppal észlelhetően) lyukacsos, üreges.

• Statisztikai analízis: adatok gyűjtése, rendszerezése, értelmezése (az objektív, nem véleményalapú következtetések, ajánlások érdekében).

S. Bernardotto és mtsai közleményét a
J. of Drug Delivery Science and Technology Vol. 122
[2026. augusztusi] számából ismertette:
Dr. Tóth György