A kertek jelentősége ugyanakkor jóval túlmutat magán a zöldségtermesztésen. A résztvevők közösségi kapcsolatokról, egymás segítéséről, terménycseréről, közös programokról és informális tudásátadásról számoltak be.

Több helyen iskolai foglalkozásokat tartottak, máshol sérülékeny társadalmi csoportok számára biztosítottak parcellákat. A kutatásban megjelentek a jólléttel és környezeti előnyökkel kapcsolatos kedvező tapasztalatok is, ezeket azonban a tanulmány nem mérte egészségügyi vagy környezeti mutatókkal. Ezért ezekből nem lehet bizonyított hatásra következtetni.

A gyakorlati tanulság az új városi kertek létrehozásánál is hasznosítható. A vizsgált esetek alapján a könnyű megközelíthetőség, a már meglévő helyi érdeklődés és a megbízható vízellátás különösen fontos feltétele a modell átültethetőségének. A hosszú távú működéshez ezen túl stabil területhasználatra, megfelelő infrastruktúrára, követhető szabályokra és folyamatos kapcsolatra van szükség a közösség és az önkormányzat között.

Fontos, hogy legyen mögötte egy működő szervezet

A kutatók ugyanakkor nem jutottak arra, hogy létezne egyetlen, mindenhol alkalmazható ideális irányítási modell. Inkább azt javasolják, hogy a települések a helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz és közösségi kapacitásokhoz igazítsák a rendszert.

Az eredmények értelmezésénél fontos korlát, hogy kvalitatív, egyetlen spanyol várostérségre koncentráló kutatásról van szó, így az eredmények nem általánosíthatók automatikusan más országokra vagy településekre. A tanulmány ráadásul nem állapította meg, hogy valamelyik irányítási forma jobb társadalmi eredményeket hozna a többinél.

A valenciai példák mégis arra figyelmeztetnek, hogy a városi kert hosszú távú sikere nemcsak azon múlik, van-e föld, víz és lelkes kertészközösség. Ugyanilyen fontos, hogy legyen mögötte működő szervezet, kiszámítható szabályozás és olyan intézményi partner, amely évekkel később is elérhető marad.