A Rainmaker vezérigazgatója és alapítója, Augustus Doricko szerint vállalatuk repülésenként mindössze 20 gramm ezüst-jodidot használ, amelyet több ezer négyzetkilométeren oszlatnak szét. Állítása szerint a talaj közelében ennek következtében kialakuló koncentráció a kvadrilliomod rész nagyságrendjében van, vagyis jóval az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) által meghatározott határérték alatt.
A Rainmaker több amerikai államban, köztük Idahóban, Utahban és Coloradóban, valamint Jordániában is működik. A vállalat szerint Jordániában különösen nagy szükség van az ilyen technológiákra, mivel egyes térségekben a lakosság hetente csak néhány órán keresztül jut vezetékes vízhez.
Több mint nyolc évtizedes technológia
A felhőmagvasítás története 1946-ig nyúlik vissza, amikor a General Electric Research Laboratory kutatói szárazjeget használtak az első kísérletekben. Egy évvel később felfedezték, hogy az ezüst-jodid hatékonyabb magvasító anyag, mivel a szárazjég gyorsan gázzá alakul.
A módszer ugyan növelheti a csapadék mennyiségét, de a hatás általában mérsékelt. Jon Meyer, az Utah Climate Center állami klimatológiai szakértője szerint

A technológia egyik fontos mérföldköve volt egy 2017-ben publikált kutatás, amely radar- és csapadékmérési adatokkal igazolta, hogy az ezüst-jodid valóban a várt módon segíti a jégkristályok kialakulását a felhőkben.
Meyer szerint a drónok megjelenése új lehetőségeket kínál, mivel célzottabban lehet velük megközelíteni azokat a felhőket, amelyek alkalmasak lehetnek a magvasításra.
Új anyagokkal is kísérleteznek
Nemcsak a kijuttatás módja, hanem az alkalmazott anyag is változhat. A San Franciscó-i Recast Systems például egy talajban található aminosavakból származó fehérje alkalmazásával kísérletezik. A Texas A&M Egyetemen még vizsgálják az új magvasító anyagot, amely a vállalat szerint biztonságos és biológiailag lebomló, emellett hatékonyabban segíti elő a jégképződést, mint az ezüst-jodid.
A szakértők szerint azonban a technológia nem helyettesíti a vízgazdálkodási és víztakarékossági intézkedéseket, és a hatékonysága mellett a környezeti biztonság kérdéseit is tovább kell vizsgálni.


