A spanyol agrár-élelmiszeripar számára egyre fontosabb, hogy több piacra támaszkodhasson. A madridi Fruit Attraction zöldség-gyümölcs szakkiállításon és a vigói Conxemar halászati szakvásáron is ez a törekvés került előtérbe az Efeagro beszámolója szerint.

Európa továbbra is a legfontosabb értékesítési térség, de az exportőrök távolabbi országokban is erősítenék jelenlétüket, hogy kevésbé függjenek egy-egy piac keresletétől és kereskedelmi feltételeitől.

Az ágazat gazdasági súlya jelentős: a beszámoló 2025-re mintegy 74,7 milliárd eurós agrár-élelmiszeripari exportot és 17,2 milliárd eurós külkereskedelmi többletet közöl. A 2026. júliusig rendelkezésre álló adatok ugyanakkor a többlet szűkülésének kockázatára utalnak. Ez önmagában nem jelenti az export visszaesését, hiszen az egyenleget a behozatal alakulása is befolyásolja, de növeli a sikeres külpiaci értékesítés jelentőségét.

Az amerikai piacot a vámok sem teszik mellékessé

María Naranjo, a spanyol exportösztönző szervezet, az ICEX élelmiszeripari igazgatója szerint az Egyesült Államok olyan piac, amelyről a spanyol vállalkozások nem mondhatnak le. Európán kívül ez a spanyol élelmiszerek legfontosabb célországa; az Európai Unión kívüli piacok között pedig az Egyesült Királyság mögött a második helyen áll.

Az ICEX ezért a vámok ellenére is folytatja amerikai promóciós programjait. Szakmai rendezvényekkel, séfek bevonásával, valamint a spanyol gasztronómiát és borokat bemutató képzésekkel támogatja a termékek megismertetését.

Ázsiában termékenként mások a lehetőségek

Az ázsiai terjeszkedésben nincs minden termékre alkalmazható recept. Naranjo Kína jelentőségét a sertéshús és a sertéstermékek esetében emelte ki, Japánt pedig a magas minőségű élelmiszerek fontos piacának nevezte. Dél-Korea szintén egyre nagyobb figyelmet kap. A halászati termékeknél Szingapúr szerepe is számottevő lehet, mert az oda érkező áruk egy része további országokba kerül.

Ausztrália ugyancsak ígéretes célpont, de a kereskedelmi megállapodások állapotát pontosan kell értelmezni. Az EU és Ausztrália 2026 márciusában lezárta a szabadkereskedelmi tárgyalásokat, a megállapodás azonban még nem lépett hatályba. A vállalkozások ezért a várható vámkedvezményeket egyelőre jövőbeli lehetőségként kezelhetik. A tárgyalások lezárása és a kedvezmények tényleges alkalmazása között további jogi eljárások szükségesek. European Commission

A távoli piacok elérését a vámokon túl a növény- és állategészségügyi követelmények, valamint a logisztika is meghatározza. Friss zöldségnél és gyümölcsnél különösen fontos a szállítási idő, a hűtési lánc és a fuvar költsége. A légi szállítás gyorsabb piacra jutást kínálhat, de magas költsége miatt elsősorban olyan prémiumtermékeknél lehet gazdaságos, amelyekért a vevő megfelelő felárat fizet.

A vevőszerzéstől a márkaépítésig

Az ICEX egyik eszköze, hogy külföldi beszerzőket hív Spanyolországba a szakkiállításokra. A szervezet tájékoztatása szerint különböző vásárokra összesen mintegy 700 vásárlót hoz az országba.

Naranjo szerint a spanyol élelmiszeripar hosszú távú versenyképességéhez erősebb márkákra és az értékesítési csatornák feletti nagyobb befolyásra van szükség. Az olívaolaj, a bor és a zöldség-gyümölcs mellett a sajtokban, konzervekben, fekete szarvasgombában és más különleges élelmiszerekben is lát növekedési lehetőséget. Ezeknél az eredet és a megkülönböztethető minőség különösen fontos része lehet az értékesítésnek.

A spanyol stratégia a magyar exportőrök számára is hasznos tanulságot kínál: az új célország kiválasztását érdemes termékre szabott üzleti számításnak követnie. A fizetőképes kereslet mellett a belépési követelményeket, a szállítás teljes költségét és a helyi forgalmazói kapcsolatokat is mérlegelni kell. A több piacra épülő értékesítés csökkentheti a kiszolgáltatottságot, ha az új vevők elérése tartósan jövedelmező marad.